Marked : JaeHyun Special 3/3

Marked 

JaeHyun Special

3/3

Bevésődés

+16

Feldúltan rontott ki az épületből, szeméből majdnem elindultak a könnyek, de mindenét beletette, hogy ne folyjanak ki. Hallotta párja kétségbeesett hangját, hogy álljon meg, de egyszerűen nem volt hozzá ereje, makacsul ment tovább s meg sem lepődött, mikor utolérte.

– Minden rendben lesz – ölelte szorosan magához.. Az Alfa olyan érzékeny e-téren, nem hiába ő sírt helyette is.

– Még is hogy lehetne minden rendben, JaeBum? É-én.. feladom, érted? Kurvára feladom, baszottul nem megy többé, elegem van! A világból, a Bétaságomból, az egész lényemből! – rántotta ki magát a szorításból. – Feladom – suttogta gyengén. – Sajnálom JaeBum... – hátrált, majd megfordulva magára hagyta a megtört tekintetű szerelmét.

A házba érve becsapta maga mögött az ajtót, leakarta magát nyugtatni, ezért elővette a telefont, amit szinte rögtön el is dobott, mert az internet a pofájába vágta Kibum boldog arcát, lehet, hogy csak egy fotó, de az igazat mutatta. A fekete hajú Ómega tényleg elégedett volt az életével. ChanYeol hűségesen mellette maradt, nem bántotta meg, nem verte át, és nevelgettél a négy éves kislányukat gond nélkül, hiszen a világ nem tudott róluk. Lapos hasára simította a kezét, szomorúan felsóhajtott.

Amint meghallotta a bejáratot kinyílni magára húzta a takarót.

– Babe... – lépett be a szobába JaeBum, leülve az ágyra kicsit megrázva.

– Nem akarok beszélni róla... – motyogta.

– Pedig muszáj lesz.. kérlek...

Morogva bújt elő, de rögtön eltűnt a fintor az arcáról, mikor Jae könnyen arca jelent meg előtte.

– Ne csináld ezt velem, ettől csak rosszabbul érzem magam – simított az állára, de a könnyek tovább folytak, talán erősebben is. – JaeJae – ölelte magához. – Ma csak aludjunk, oké? Holnap pedig tiszta fejjel beszélünk.

– Rendben – bólogatott.

Lehúzta magával az Alfát, nem érdekelte, hogy utcai ruhában vannak, annyit tehetett, hogy hallgatta a mellkasába bújó zokogó férfit... utálta ezt a helyzetet.

A kávét iszogatta, várt arra, hogy a zöldszemű férfi megjelenjen, közben a papírt nézte, amin éppen az új zenéjének a kottája állt. Megdörzsölte az orrát, egyből felnézett, mikor meghallotta párja lépteit.

– Jó reggelt, Babe – mosolygott, de egyáltalán nem tűnt boldognak, még is viszonozta a gesztust.

– Reggelt, Jae – pakolta egymásra a papírokat.. – Annyira sajnálom.. – mondta egyből amint az Alfa helyet foglalt.

– Ez ne a te hibád.

– Tudom.. de akkor is... két évig próbálkoztunk.. és mi az eredmény? A nagy semmi. Soha nem fogok teherbe esni, JaeJae. Az én belsőszervem egy roncs! Hallottad mit mondott az orvod... nekünk nem lehet gyerekünk....

– Babe... én... örökbe tudunk fogadni.

– De az nem ugyanolyan! Nem akarok örökbe fogadni, nem bírnám a saját gyermekemnek tekinteni, vagy annak hívni.

– Baek..

– Nem! Ha nem a sajátom, akkor nem érdekel... sajnálom – ivott bele a kávéjába. – Tudom, hogy minden vágyad egy baba, az hogy családod legyen.. velem ez teljesíthetetlen.. keress magadnak mást..

– YAH! Inkább választalak téged, szeretlek te buta – ölelte magához a Bétát.

– Én is szeretlek, Jae – bújt a karok közé.

– Megoldjuk... megígérem..

– Rendben – bólogatott.

«———»

BaekHyun nevetve emelte magához AeChant, Kibum védelmező szeme alatt. JaeBum és ChanYeol egymás mellett álltak, négy év utána két Alfa megbékélt egymással, bár Baek még mindig utálta a vörös-szeműt, de JB tudta, hogy a férfi már egy családszerető apa, párjához hűséges. Vicces is volna, ha nem lenne, hiszen Yeol nagy döntést hozott, bevésődött Kibumnak, ezzel kötve meg a kapcsolatukat örökre, a fekete-hajú Ómega tuti nem fogja elhagyni Alfáját.

Minden hétvégén összejöttek dumálni, együtt töltötték egész napjukat, és őszintén örült, hogy barátaival lóghat, de a szíve majd megszakadt. A látványa annak, hogy Baek milyen jó szülő lenne elszomorította. Még két évvel ezelőtt, mikor párja leérettségizett megpróbálkozott egy cégnél, hogy idollá válhasson, nagy bánatára nem vették fel, ettől függetlenül sosem adta fel, elkezdett egy YouTube csatornát ahová covereket töltött fel, és eleinte elég bénácskának bizonyult és alig nézték, de mellette dolgozott, így minden megtakarított pénzét jobb felszerelésekre költött, ezzel jobb lett minden, Akkortájt vetették fel, miszerint családot szeretnének. Az orvos először azt állította, hogy ötven százalék esélye van Baeknek a teherbe esésre, ezért kitartóan próbálkoztak.. Egy hónappal ezelőtt párja rosszul érezte magát, hányingere volt, szédült, émelygett, csak úgy, mint egy terhes. Nem csináltattak tesztet, rögtön az orvoshoz szaladtak s nagy csalódás érte őket, sőt, azt is elmondták nekik, hogy már tíz százalékuk sincs, és inkább ne próbálkozzanak... Bár személy szerint ő próbálkozni szeretett volna, de Hyunnie teljesen elzárkózott tőle.. se érintések, de csók, se semmi, mindig lezárta valami olyasmivel, hogy Gameplayt kell csinálnia, mert megígérte a nézőinek.. Persze, tudta, hogy a kék-szeműnek több, mint kétmillió feliratkozója van, de nem érezte fairnek a koncepciót.

Féltékeny volt ChanYeolra és Kibumra.. olyan boldogak együtt. Persze ez nem azt jelentette, hogy Baekkel ők nem azok, csak ott lengett előttük egy probléma.. Semmiért sem hagyná el az édes Bétát, de még is úgy gondolta, hogy örökbe fogadhatnának.. Csak.. Aish! Ez túl bonyolult. Először azon kéne gondolkodnia hogyan csalja ágyba szerelmét. Ismerve Baekhyunt szeretett szexelni, mindig is nyitott volt rá... és ő mindent beszeretett volna vetni, hogy párja ellazuljon.

– Chan, gyere ide egy kicsit – hívta magához a fiatalabb Alfát, aki most éppen mosogatta el a piszkos tányérokat.

– Mond – sétált oda kíváncsian.

– Menjünk ki a teraszra, beszélnünk kéne.

– Oké... cigarettát hozzak? – kérdezte halkan, félve, hogy Bummie meghallja, Ómegája ki nem állhatta azt a szart, bár csak nagyon ritkán szívott el egy szálat.

– Hozzál – bólintott, majd a terasz felé vették az irányukat. A csúsztatós ajtót bezárták maguk mögött.

– Mi a baj? – szedett ki két szálat a dobozból, JaeBum elvette az egyiket, szájába rakta, Yeol pedig meggyújtotta, majd a sajátjával is ezt tette.

– BaekHyunnről lenne szó – szívott, majd kifújta a füstöt.

– Aham – hümmögött.

– Ha te és Kibum összevesztek hogyan békültök ki?..

– Mhm.. általában elvonulunk egy kis időre, hogy ne rontsuk egymásnak.. pár óra múlva pedig hiányérzet miatt vagy én megyek oda, vagy ő, és bocsánatot kérünk egymástól... utána szeretkezünk... szóóóóvaaal jaa.. Mert? Összevesztél Baekkel, fura, eddig megoldottátok, mos mi a hézag?

– Nem mondtuk el nektek, mert tudjuk, hogy nagyon elfoglaltak vagytok, de két évvel ezelőtt megbeszéltük, hogy szeretnénk egy családot, nos, tisztában voltunk azzal, hogy Béta férfiak nem mindig képesek teherbe esni, de az orvos azt mondta van lehetőség rá.. egy hónappal ezelőtt azt hittük végre megtörténik, de kiderült, hogy csak rosszul érezte magát, sőt még egy rosszabb hírt is hozzánk vágtak.

– Nem képes teherbe esni, mi? – húzta el a száját.

– Öt százalék.. és Baek feladta, örökbe fogadni meg nem akar, most meg elzárja magát tőlem!

– Woa... nagy szarban vagy, de ez könnyen megoldható kedves barátom – veregette vállon.

– Ah, szánj meg a tudásoddal...

– Ilyenkor nem hiszem el, hogy idősebb vagy nálam – motyogta. – Amúgy vésődj be neki, ezzel megnyugtatod és azt is tudni fogja, hogy nem akarod elhagyni.

– Bevésődni, ha? – szívta el teljesen a cigit, a csikket pedig elnyomta.

– Lassan hat évesek vagytok, nem? Szerintem ezen gondolkodni sem kell, talán még a makacskodásából is visszavessz.. talán a végén bele megy az örökbe fogadásba..

– És hogy vegyem arra rá?

– Hmm.. sajnos nem ismerem őt úgy mint te, csinálj valamit amit szeret, ha makacskodik használd picit az Alfaságod, tudod jól, hogy meggyengülnek tőle.

– Aish, soha nem használtam rajta, olyan, mint ha ráerőltetném..

– Végül is.. Ja. De vagy csinálsz valamit, vagy szenvedsz tovább.

– Ahhoz képest milyen bunkó geci voltál és mennyire utáltalak, most te adsz tanácsokat, és még fiatalabb vagy nálam.. Hova süllyedek?

– Ez most fájt... – grimaszolt. – Remélem minden oké lesz veletek – biccentett. – Most visszamegyek az asszonyhoz, néha túl aggódja a dolgokat ha nem vagyok körülötte.

– Én picit maradok...

– Oké, haver – bokszolt a vállába, és elhagyta a kis teret.

*

BaekHyun nyavalygós kedvében volt. Nem véletlen, hiszen utált távol lenni az Alfától... de annyira nem mert már vele beszélni, elege volt a szituációból, meg se kellet volna próbálniuk a gyerekcsinálást! Sikítani akart a tátongó luktól ami a szívében helyezkedett el. Lógatott fejjel lépett be a házba... annyira csönd van.. semmi gyerekhang, nem úgy, mint Kibuméknál. AeCHan aktív volt, sokat nevetett magyarázott, és ha kellett csöndbe maradt. A páros jól nevelte a kislányt... olyan féltékeny..

Beljebb sétált, egyből a Gameplayos szobájába akart menni, ehelyett még a konyhába megállította egy hang. JB. Az asztal megvolt terítve, ha jól látta, akkor az edényben a kedvence van elkészítve. Felakarta húzni a fejét és tovább sétálni de párja ismét megállította.

– Egyél velem kérlek, hiányzol – hangja könyörgő.

Hangosan felsóhajtott, lerakta maga mellé a táskáját, és leült a székre, keresztbe téve a lábát.

– A kedvencedet csináltam – próbálta könnyíteni a helyzetet. Hümmögött, de amint párja arcán megjelent egy szomorú grimasz feladta. Elmosolyodott.

– Édes vagy, köszönöm – kezdett el szedni a tányérjába, megvárta míg JaeBum is megteszi és együtt kezdek el enni. – Ez nagyon finom – nyalta meg az ajkait.

– Hála az égnek, Tisztára izgultam és emiatt aggódtam, hogy elrontom az egészet – tette mellkasára a kezét.

– Talán kicsit túl sós.

– Mi?!

– Csak húzom az agyad – kuncogott. – Tökéletes, pont ahogy szeretem.

– Ne ijesztgess – prüszkölte, de a mosoly ott volt az ajkain.

Mikor befejezték az evést együtt elmosogattak, amiből egy vize-habos csata lett.

Most a kanapéjukon ültek, Baek cicásan bújt JaeBum mellkasához.. Jeez, de hiányzott ez neki...

– Hyunnie – törte meg a csendet az Alfa.

– Hm?

– Szeretnék csinálni valamit – simogatta a párja nyakát

– Mit? – érdeklődött, a hideg kirázta a cirógatástól.

– Nem mondhatom el, csak bíznod kell bennem..

– De Jae.. – felakart állni, és panaszkodni, ám..

– Nem bízol bennem?

– Én... bízok.... motyogta..

*

Nem hitte volna, hogy mikor kimondta azt a szót, hogy "bízok" az ágyban fog kikötni, pucéran, széttárt combokkal, miközben JaeBum gyengén ért hozzá. Még mikor elvesztette a szüzességét, akkor sem volt ilyen gyengéd, tisztában volt azzal, hogy a férfi jobban preferálta a durvább szexet, nem mint ha zavarta volna, hiszen ő maga is szerette a durvaságot, most még is elolvadt a a gyengéd érintések alatt. Soha nem érezte magát ilyen erőtlennek, mindig próbálta átvenni a dominanciát, de pillanatnyilag? Csak hagytam hogy Jae csináljon vele bármit.

– Uhm – húzta végig a körmeit az Alfa hátán, mikor tövig ért benne... Miért ilyen gyönge?

– Szeretlek – suttogta az ajkaira, és mozogni kezdett.

– Ah, mi-mit csinálsz? – mart bele egyik kezével a hajába. – Fu-furán érzem magam – nyöszörgött. 

Mi a franc? Miért ennyire érzékeny a teste? Mi ez? Ilyen sosem történt!

– Szeretlek, Hyunnie – mondta újra.

– Ya-Yah! Ne ismételgesd, ugh.. – feszült be a háta az enyhe lökésektől. – Á-állj, ez furcsa! Húzd ki! – Megijedt. Hát hogy ne ijedt volna? Ez volt az első, hogy ilyet érzett szex közben. Nem is.. ez már szeretkezés.

– Nagyon szeretlek, tudod? Soha nem hagynálak el..

– Jae – érzékenyült el, az Alfa hirtelen megállt a mozgásban, mélyen a szemébe nézett.. A mellkasa szinte felakart robbanni.. elkerekedett a szenem. JaeBum most...? Beakar neki vésődni? Ez most tényleg megtörténik? Igen.. volt két választása.. Bevésődhet, vagy elutasíthatja. Készen állnak erre?.. Hogy is ne állnának.. Jesszus, már sokkal régebb óra kész voltak erre!

– Én is szeretlek, JaeJae – ölelte magához, amit érzett... nem tudta volna leírni. Akárha egy üres lukat betöltötte volna JaeBum egyik része. Összekapcsolódtak.. nem csak testileg, hanem lelkileg is. Egy olyan kötődés, amit soha nem akarna megtörni. Mintha megmérgezte volna, befurakodott minden porcikájába, és átvette irányítást. Egésznek érezte magát, nincs hiányzó darab, a gyermek vállalás eltűnt a problémáik közül, tudta, hogy szerelme nem fogja elhagyni. Kötöttek egy lelki szerződést, örök hűséget pecsételve vele...

Pár könnycsepp legurult az arcáról, elmosolyodott és megcsókolta az Alfáját. Csak is az övé, senki másé...

«———»

A csendet idegesítő csepegések törték meg. BaekHyun a mosdó tetején ült, fejét tenyerébe temetve, keservesen sírva.

Két hete nagyon rosszul érezte magát, betudta egy betegségnek. De egyre furább lett minden. JaeBum aggódott érte, megkérte, hogy menjen el az orvoshoz, de makacsul ellenállt. Egyik nap párja a kedvenc ételét készítette el, ám olyan hányingere támadt, utána pedig olyat evett, amit mindig is utált. JaeBum elmondta neki, hogy el kell menni egy pillanatra, és mikor visszajött egy terhességi teszt volt a kezében. Mérges lett. Mind a ketten tudták, hogy lehetetlen... még is.. elvette... és most miért is sírt? Mit várt?

Kicsapta az ajtót, JaeBum beharapott ajkakkal tárta szét a karját, amibe belefutott.

– Oké, semmi baj, ne haragudj rám, nem akartam, hogy sírj.

– J-Jae-JaeBum! – zokogta, felemelve a tesztet. – Pozitív..

– Pózitív?

Hevesen bólogatott.

– Még is.. hogyan? – vette át a tesztet, amint két piros vastag csík virított.

– Van egy sejtésem – szipogott, próbálva lenyugtatni magát. – A tudósok nem rég felvetették, hogy az Alfák mérge gyógyító hatású lehet... szerintem mikor bevésődtél nekem, és megharaptad a nyakam.. a mérgedből belém áramlott egy kicsi, ezzel meggyógyítva a méhem.. de csak egy gondolat.. – törölgette az orrát. – Egyáltalán számít? Terhes vagyok! – ugrott a nyakába.

– Alig bírom elhinni – nevetett fel boldogan, tenyerét párja lapos hasára tette. – Hyunnie, babánk lesz! Apuka leszek, leszünk!

– Igen – nevetett ő is. – Szeretlek JaeJae..

– Én is téged, Hyunnie..