Dance Teacher 7.Fejezet

Dance Teacher 

7.Fejezet

Rossz Ötlet

Hossz: 7/9
Banda: EXO & SHINee
Szereplők: Byun BaekHyun, Kim JongIn, Kim JongHyun, Kim Kibum, Lee Taemin
Párosítás: KaiBaek, JongKey
Műfaj: slash, hetero, fluff, dráma, smut
Besorolás: +16
Figyelmeztetés: trágár szavak, szereplők kora nem egyezik a valósággal, smut
Hozzáfűzés: Hi Everybody^^ Meghoztam a hetedik fejezetet, és már a nyolcadikba is belekezdtem. Ebben a részben egy egészen kicsit betekintünk JongHyun gondolataiba. Remélem tetszeni fog, jó olvasást, My White Ravens^^

JongHyun POV

Hajnalok hajnalán a telefonom csörgésére ébredek fel. Bassza meg, BaekHyun.
- Mit akarsz, fiam? - morgom a telefonba rekedtes hangon.
- Te... appa... esetleg nem aludhatnék nálad? - Hallom a hangjából, hogy mindjárt sír, aish, már megint mit csinált ez a gyerek?
- Gyere, de utána hagyj, fáradt vagyok.
- Igazából már itt vagyok - motyogja.
- Akkor beengedlek - teszem le a telefont.

 Komolyan sírba fog vinni ez a kölyök, csak a baj van vele. Sóhajtva kelek fel a puha ágyból, felkapcsolva a villanyokat, útközben megállok a konyhánál, hogy betegyek a mikróba egy bögre tejet, mert gondolom kakaót inni. Az ajtóhoz csoszogva engedem be a piros arcú Baeket. Leülünk a konyhába, lerakom elé már a kész kakaót, amit halkan megköszön. Egy ideig csak kortyolgatja a forró italt, miközben a szemembe bámul.
- Na fiam, mond el az öreg apádnak a problémád.
- Megpusziltam JongInt.
- Aha.. ez a problémád?
- Az ajkaira adtam! Hogy lehettem ilyen hülye? - tép bele a vörös tincseibe - Hetero.. ő heteroszexuális, erre.. ah! Az élet kibassz velem
- És JongIn mit szólt?
- Eh.. fogalmam sincs, elrohantam.
- BaekHyun, te részeg vagy?
- Nem! Ittam, de nem vagyok.. részeg.
- Buta kölyök vagy, jól meg kéne téged verni.
- Lehet, hogy járna pár apai pofon - bólogat - Meg kéne látogatni a szüleimet - húzza el a száját - Hiányoznak.
- Persze hogy hiányoznak hülye gyerek! Ilyen fiatal vagy és már messze élsz tőlük. Szörnyű vagy.
- JongHyun! Miért mondasz nekem ilyeneket? - nyüszít fel fájdalmasan.
- Az igazság fáj, mi? - nevetek
- Az fog fájni, ha orrba baszlak.. és tudom, a Hyungom vagy, ne szemtelenkedjek.. felfogtam.
- Okos fiú. Na.. akkor most mihez kezdesz, hol fogsz csövelni?
- Nála maradok, csak ez a mai nap olyan kínos volt, furcsán viselkedett, a szívem pedig válaszolt a közeledésére, pedig agyban tudom hogy nem úgy közeledik. Pedig.. erotikusan suttogott a fülembe olyan szavakat, hogy lassan csináljam, és közben fogta a kezem, és itt még csak rajzoltunk... Amikor pedig táncoltunk.. egymáshoz voltunk simulva, és annyira tetszett..
- Jaj, pici Baek szerelmes JongInba?
- Ez nem vicces - duzzogja.
- Tudom, tudom - csóválom meg a fejem. - Nos, megpróbálhatod elcsábítani, ingatag helyzetben van.
- Bunkóság lenne... na meg nem is vagyok belé szerelmes, csak tetszik.. jól néz ki - von vállat.
- Te tudod - veregetem vállon. - A kanapén alszol - szögezem le.
- De appa! - nyavalyogja.
- Kuss, fogadj szót nekem, ha már képes voltál felébreszteni - teszem karba a kezem. - Jó éjszakát - nyomok egy puszit a hajára, de még hallom a morgását, hogy hamarosan a nap is fel kel. Tényleg meg fogom ütni.

Reggel nyugodtan ébredek fel, ami meglepő, azt hitte, Baek fel fog verni..
Kisétálva a szobából egy cetlit látok meg az ajtón, amit magamhoz emelek.

Köszönöm, hogy itt alhattam^^

Csináltam reggelit, bent van a hűtőben, remélem ízleni fog

~BaekHyun

Ide aztán bármikor jöhet az a szerencsétlenség, szeretek vele lenni.. erről jut eszembe, meg kéne látogatni Kibumot.. Csak előtte bezabálom amit Baek készített.

~°~°~°~°~°~

- Szia, már vártalak - mosolyodik el a szőkeség.
- Örülök, hoztam virágot - engedem be magam, átnyújtva neki a csokrot, tudom, hogy oda van a növényekért.
- Á, köszönöm, ó! Na de JongHyun, ez egy drága virág - ráncolja a homlokát.
- Te megérdemled - kacsintok rá, amin halkan felkuncog.
- Kérsz valamit? - indul a nappali felé.
- Nem, köszönöm. - Olyan gyönyörű ez a férfi, de komolyan. Mikor megláttam őt a szívem akkorát dobbant, ahogy életemben még soha, és hozzáteszem, hogy nem vagyok a gyorsan szerelmembe eső ember, még is ő.. teljesen elvarázsolt.. a randink annyira jól sikeredett, ám utána jött ChanYeol és letaszította ismét a mélységbe. Most is látom, ahogyan megrezdül mind két karja, vagy erősen megremegnek. Néha egy fintor jelenik meg az arcán.
- Fájnak a karjaid? - kérdezem végül.
- Ah, igen, jön a front - harapja be az ajkát. - Olyan tehetetlennek érzem magam, ha jön egy front, így is rosszak, és most ez is!
- Na, hé - ölelem magamhoz a törékeny testet. - Én itt vagyok, segítek neked, rendben?
- Biztos neked is vannak gondjaid, ne foglalkozz velem ennyit.
- És ha én foglalkozni szeretnéd? Megvédeni az újabb sebektől, az újabb csalódásoktól.
- Honnan tudhatnám, hogy te nem fogsz bántani?
- Bíznod kell bennem - nézek mélyen a szemeibe. Istenem.. annyira meg szeretném csókolni.
- Mire vársz? - dönti oldalra a fejét.
- Eh?
- Feltűnően bámulod az ajkaimat, megakarsz csókolni, nem? Akkor mire vársz?
- Én csak... félek - vallom be, amire csak egy értetlen pillantást kapok. - Nem akarlak bántani, nem akarok rossz emlékeket, alig merek hozzád érni, mert félek, hogy már ennyitől is rosszul fogod érezni magad. Megakarlak csókolni, de..
- Ó, csak fogd már be - motyogja, ráhajolva a számra. Egy pillanatra megdermedek, majd viszonozom a csókot, végignyalok az alsó ajkán, engedélyt kérve, hogy nyissa szét, amit meg is tesz. Kezeimet dereka köré fonom, közelebb húzom magamhoz, közben egyre jobban mélyítem el a csókunkat. Nyelveink összetalálkoznak, ismerkedünk az érzéssel. Végül Kibum húzódik el, rám mosolyogva... Komolyan.. szerelmes vagyok, de ha akarok belőle valamit, sokat kell rajta dolgozni.
- Most boldog vagyok, de ettől függetlenül még mindig fájnak a karjaim.
- Szeretnél lepihenni?
- Hát ilyenkor nem igazán tudok mit csinálni - nevet fel halkan, én pedig magamhoz emelem, és elcipelem az ágyáig, ahova lassan lefektetek, majd befekszem mellé. A mellkasomba bújuk... ez a srác... belefogok halni.

 Örülök, hogy ennyire enged nekem.
Nem igazán voltak, vannak barátaim, szerelmes is alig ha voltam, nem is nyíltam meg az embereknek oly' könnyen, JongIn a legjobb barátom, mindig is ő volt és ő lesz, de még neki sem nyíltam meg, utána jött BaekHyun, és minden jobbra fordult a számomra,  Olyan gyorsan telik az idő, még is lassan. Kibummal a karjaim közt teljesnek érzem magam, de mi van akkor ha neki nem én kellek? Bár teljesen megértem, hiszen azok után, amin keresztül ment, nem igazán vágyik párkapcsolatra.. jó mondjuk nem rég csókolóztunk, de talán nem akar ennél tovább menni.. Bár ha vigyázhatok rá, én azzal teljesen beérem.

BaekHyun POV

Hülye, hülye BaekHyun! Nyomorult vagy! Hogy nézek most a szemébe? Geez, remélem elfelejtette! Mondjuk az elehetetlen, ő sem volt berúgva. Aish, mit fogok most csinálni? Tegyek úgy, mint ha meg sem történt volna? Az olyan gyerekes lenne, és biztos rájönne a zavart viselkedésemből, hogy csak tettetem.
Jó.. akkor nem fogom felhozni a témát.. és remélem ő sem fogja.

Belépve a házba próbálok minél halkabb lenni, de persze, hogy leejtek valami a polcról. Engem valaki nagyon utálhat.
- Baek! Te meg hol voltál? Aggódtam érted - lép ki a konyhából JongIn.
- Ühm, JongHyunnál voltam - motyogom.
- Hát jó, máskor szólj nekem is hova mész, most itt laksz egy ideig, rajtam van a felelősség.
- Rendben, sajnálom - hajtom le a fejem.
- Sebaj, kölyök - túr bele a hajamba, összekócolva. Nem undorodik tőlem? Lehetséges, hogy tényleg elfelejtette? Vagy ő játssza a meg nem történtet? Mindegy, addig jó, míg nem beszélünk róla.
- Egyébként akartam kérdezni, hogy a gyerekeknek tetszik-e a koreográfia? Nem mint ha megakarnám változtatni.. így is elég sok munkámba került összerakni, főleg, hogy ilyen sokan vannak.
- Hm, nem igazán beszélnek róla, de ha szóba hozom, akkor fintorognak, gondolom unják a próbákat, hiszem még csak gyerekek, persze vannak akik kedvelik, és már várják az egészet.
- Ugh... valahogy éreztem .. végül úgy is belátja mind a végén, a szép ruhákban, hogy megérte a sok unalmas próba - teszem karba a kezem.
- Ne duzzogj, szerintem most is szeretik, csak így is sok minden van a nyakukba akasztva, és már alig bírják erővel, csak elegük van az iskolából, és szabadulni akarnak, pedig azt sem tudják, hogy ennél százszor rosszabb lesz - húzza el a száját.
- Nos... igazad van, én is utáltam, meg minden, na meg nem is minden annyira hasznos amit ott tanul az ember.
- Legyünk őszinték, ki nem utálja az iskolát?
- Nekem volt egy osztálytársam aki imádott oda járni, mindig okoskodott, néha azt hittem meg fogom fojtani, sose fogta be, néha tanárok is kiakadtak tőle, mondjuk alapján véve jó fej volt.
- Bár csak lenne ilyen diákunk.
- Inkább ne kívánj ilyet! - Mind a ketten felnevetünk.
- Éppen böngésztem a nettet, és találtam egy jó kis trailert, most megy a mozikban, van kedved megnézni?
- Nem igazán van kedvem hozzá... inkább... ha csak sétálgatnánk?
- Rendben, megmutatom régen hol lógtam a haverokkal!
- Aha, neked voltak olyanok? - húzom fel a szemöldököm.
- Képzeld!
- Ja, és te voltál a suli menő gyereke?
- Na erről nem akarok beszélni..
- Humn... úgy is kihúzom belőled! - nyújtom ki a nyelvem.

~°~°~°~°~°~

- Azzal akarsz beetetni, hogy három barátnőd volt egyszerre?
- Szégyenemre így is volt.
- Ú, és milyen volt?
- Az volt a vicc, hogy tudtak egymásról, édes négyezni akartak
- Fúj... és te erre mit léptél?
- Szerinted?.. Belementem - csap a homlokára.
- Dupla fúj.
- Azért nem volt rossz...
- Nem érdekel!
- Te akartad tudni - nevet fel hangosan. - Egyébként szemét kis kamasz voltam, főleg a fiúkkal, állandóan verekedtem.
- Komolyan? Valahogy nem tudom elképzelni.
- Pedig mind igaz - mosolyodik el. - Itt vagyunk - mutat az épületre. - Ide jártam táncolni.
- Őket ismerem! Eléggé híresek, állandóan táncversenyre járnak és folyamatosan meg is nyerik.. jól csinálják, én is ideakartam jönni, de rohadt drága.
- Hyung! - A hang felé nézek, de már csak annyit látok, hogy JongInt éppen szorosan ölelik. - Hyung, el sem hiszem, hogy újra látlak!
- Taemin? De rég láttalak! - öleli vissza. - Ez a gyerek itt mellettem, Byun Baek Hyun. - Ahogy a nevemet kimondja meghajolok.
- Lee Taemin - hajol meg ő is, majd visszafordul JongInhoz. - Még mindig jóképű vagy.
- Te pedig aranyos maradtál, letagadhatnál tíz évet.
- Na ja, én örökre ilyen cuki maradok.
- Ne légy egoista.
- Ah, Hyung, igyunk meg valamit valahol, olyan sok mesélni valóm van!
- Ma nem igazán jó, még tanítanom kell valamit BaekHyunnak.
- Ó, tanár lettél? Ő az egyik diákod?
- Igen, tanár lettem, de Baek egy barátom.
- Eh.... mesélni akarok neked - szomorodik el.
- Nyugodtan menjetek csak, én megleszek.
- Tényleg? De aranyos vagy! - karolja át JongInt, aki még válaszolni sem tud, de Taemin elrángatja.
- Szívesen.. - morgom utánuk nézve, ch, nem kéne ennyire rátapadnia... Aish, én most féltékenykedek? Azt sem tudom ki az a férfi! Akkor miért dobog így a szívem?

~°~°~°~°~°~

- BaekHyun! Te végig itt ültél?
- Mivel nincs kulcsom a házadhoz - motyogom mérgesen, fáradtan.
- Ne haragudj - nyitja ki az ajtót.
- Mindegy, én mondtam, hogy menjetek - állok fel a lépcsőröl, belépve a házba. - Lefürdöm.
- Nyugodtan.
Csak megforgatom a szemem, a bőröndhöz lépve szedek ki belőle váltó cuccot, pizsamát, szappant, balzsamot és a törülközőmet, majd a fürdőbe sétálva kezdek vetkőzni, eszembe se jutva, hogy bezárjam az ajtót.
A tusolóba lépve megnyitom a hideg vizet, lehűtöm a haragos testem. Hol volt eddig? Mit csináltak? JongIn holnap dolgozni megy, és már este tizenegy is elmúlt! Tudni akarom mit csináltak, még akkor is, ha semmi közöm hozzá.
Ajkaim szerintem már lilák, az egész testem vacog. Beszappanozom magam, hideg víz. Bebalzsamozom a hajam. Hideg víz. Nem nyugodtam meg, kurvára nem. Kilépve a zuhanyzóból, megtörölközöm, magamra kapom a pizsamát, majd kisétálok a nappaliba.
- Gondoltam éhes vagy - mutat az ételre
- Rosszul gondoltad, nem vagyok. A kanapén alszom.
- Baek!
- Igen?
- Baj van?
- Nincs, miért?
- Mert úgy érzem haragszol, és nem értem..
- Nem haragszom, csak egyedül akarok lenni - dőlök le a kanapéra.
- Baek - közelebb lép, leguggol és egészen közel hajol hozzám.
- Ne gyere ilyen közel! - pirulok el, felülve.
- Miért, talán zavar? Engem kéne, hogy zavarjon, nem igaz?
- Fogalmam sincs miről beszélsz - fordítom el a fejem.
- Fogalmas sincs? - ujjai államra csúszik, maga fele fordít. - Ha jól emlékszem nem én smároltalak le.
- Nem akarok erről beszélni!
- Pedig muszáj lesz..
- Kérlek, csak ne ma - rázom meg a fejem. - Ne ma..
- Jó, de velem alszol.
- De..
- Nem nyitok vitát, kölyök - emel fel.
- YAH! Tegyél le!
- Tesz le a halál.. könnyű vagy, többet kéne enned.
- Hmpg - puffogom, elfogadva, hogy elcipeljen az ágyig.
- Én még lefürdöm. - fordul ki a szobából.

Tehát nem felejtette el.. és nem zavarja? Talán JongHyunnak teljesen igaza van.. JongIn gyengébb, mert a felesége megcsalta.. van esélyem nála?.. Várjunk csak, miért is akarnék esélyt tőle? Nem vagyok szerelmes belé... nem vagyok.
Fejemig húzom a takarót, tegnap előtt fél pucéran feküdt be mellém, nem akarom látni az izmos testét.. Jaa, ahhoz képest mikor belép a szobába akaratlanul is ránézek. Bassza meg, olyan jó teste van! Mélyen elpirulok és inkább elfordulok, érzem, hogy befekszik mellém, majd egy jó éjt mondva fordul valamerre, nem takarózva be. Lehunyom a szeme és próbálok elaludni, de egyszerűen nem megy.

Az órák telnek, én pedig itt szenvedek, pedig olyan fáradt vagyok! Nem is beszélve arról, hogy én is megyek dolgozni. JongIn felé fordulok, aki már mélyen alszik, de mivel nincs rajta takaró, és a holdfénye bevilágít, tökéletesen rálátok a felsőtestére.. Felfogok izgulni, nekem ez túl sok, a testem is szexért kiállt már... egy rendesre, egy romantikusra... nem is szexre... szeretkezni akarok.. tudni szeretném milyen, mikor a párom odafigyel rám, és gyengéden bánik vele, de mégsem úgy, mint egy lánnyal.
És... már merevedésem is van.. Fasza.. mit csináljak? Menjek ki a fürdőbe, és intézzem el magam?... De mi van akkor, ha felébred, és furcsállja, hogy nem jövök gyorsabban vissza és utánam jön? Vagy.. nyúljak itt magamhoz? Ha elég csöndbe vagyok, akkor nem hall meg.. Aish, mit tegyek? Á, én innen már fel nem kelek fel! Na jó, legyünk merészek és próbáljuk meg a csöndbe, mert ha most nem nyúlok magamhoz felfogok robbanni az frusztráltságomtól.
Egyik kezemet becsúsztatom a nadrágom alá, merevedésemre fogva, míg a másik kezemet a számhoz vezetem, hogy benyálazzam az ujjaim. Halkan sóhajtok, de próbálok csendbe maradni. Tudom, hogy a nyál nem helyettesíti a síkosítót, de ha már maszturbálok, akkor rendesen csinálom. Fél szemmel közben JongInt nézem, reménykedve, hogy nem reagál a halk hangomra.
Elégnek érzem a nyálat, levezetem a fenekemhez, és nyílásomnál kezdek körözni és felnyomom magamnak az első ujjam, közben a másik kezemet gyorsabban kezdem mozgatni, néha erősen rámarkolok, bár nem akarom húzni az egészet, és mivel gyorsan tágulok, már három ujjamat mozgatom magamban. A gyönyörközpontomhoz dörzsölöm, érzem, hamarosan elélvezek, de minden mozdulatom megáll, mikor meglátom JongIn hatalmasra kerekedett szemeit...
Na baszd meg.

Folyt.Köv.

Először is, Kibum baszott aranyos... XD

Szegénynek még mindig fájnak a karjai T_T 

Nem baj, majd JongHyun vigyázni fog rád Bummie *.*

Jött még egy karakter.. mert megtehetem XD  ( Diaa... minek kell még valakii? )

BaekHyun pedig.... JongIn mellet maszturbált... okcs, én is lesokkoltam XD

Ennyit lettem volna mára, sziasztok^^