Dance Teacher 8.Fejezet

Dance Teacher 

8.Fejezet

Randi

Hossz: 8/9
Banda: EXO & SHINee
Szereplők: Byun BaekHyun, Kim JongIn, Lee Taemin
Párosítás: KaiBaek
Műfaj: slash, fluff, dráma, smut
Besorolás: +16
Figyelmeztetés: trágár szavak, szereplők kora nem egyezik a valósággal, smut
Hozzáfűzés: Hi Everybody^^ Meghoztam a nyolcadik fejezetetm ahh, tudom, szörnyen ritkán hozom a részeket, de még mindig nincs meg a füzet, így kicsit elment a kedvem az írástól, de hamarosan elfogok menni és beszerezni egy olyan füzetet, mert én tényleg allergiás vagyok a füzetekre XD Remélem tetszeni fog, jó olvasást, My White Ravens^^

JongIn POV

Azt hiszem.. csak meglepődtem azon, hogy BaekHyun ráhajolt az ajkaimra... Fogalmam sincs miért, de egyáltalán nem zavart, de tény, meglepett vele, viszont ő csak elrohant, én pedig nem tudtam hova tenni a reakcióját, így úgy gondoltam, hogy inkább ne hozzuk fel a témát, amit ő sem hozott fel, de az oldalamat szúrta a téma. Reggel nem hoztam fel a témát, nem akartam zavarba hozni.
Elmentünk sétálni, de nem hittem volna, hogy egy gyerekkori barátomba belefutok.
- Hyung - mocorog izgatottan a széken Taemin.
- Jól van, attól még, hogy azt mondtam letagadhatnál tíz évet, nem kell gyerekesen viselkedned - mosolygok rá.
 Hyung.... - nyüszít fel. - Tudod, egy picit haragszom rád, tizennégy évig voltunk legjobb barátok, azután eltűntél! Hiányoztál.. - motyogja.
- Ne haragudj Tae, de tudod, hogy a szüleim szigorúak voltak velem, mire egyetemre mentem nem voltak barátaim.
- Ja tudom... még a stúdióba sem jöttél többet - húzza el a száját. - Na de most újra egymásra találtunk.. Képzeld, a szüleim még mindig azt akarják, hogy legyen érdekházasságom.
- Ne! Komolyan? Már felnőtt férfi vagy...
- Eh - int le -, én benne lennék, ha a pasi nem lenne egy fasz.
- Pasi?
- Ja...
- Körülöttem mindenki meleg? - sóhajtok fel.
- Hé, én mindig is az voltam, csak te mindig mondogattad mennyire utálod őket, gondolod... Egyébként te kapcsolatok terén hogy haladsz?
- Most válok...
- Ú, haver, az szopás, mi történt, kiszerettetek egymásból?
- Megcsalt - vonok vállat. - Még mindig fáj, azt hittem a gyermekeim anyja lesz.. aha, lett belőle egy nagy semmi.
- Részvétem.. ez szívás, a szerelem szívás. Hmm.. miért nem próbálkozol be annál a vörös fiúnál? Szemre való - kacsint egyet.
- Meg a fenéket, nem vagyok meleg.
- Jaj, ne már! Csak dugd meg és egyből az leszel.
- Taemin!
- Mi van? Én meghúznám..
- Ott a lehetőség.
- Milyen szemét vagy, egy rossz barát, csak így nekem dobnád? Sajnálom azt a kölyköt.. Láttam a szemébe a magányt.. komolyan meg kéne szeretgetned egy kicsit.
- Az nem elég, hogy vele alszom?
- Óóó, és még?
- Nincs "és még"! Sok dolog történt vele, sajnálom őt, még csak egy gyerek és olyanokon ment keresztül, amit nem kívánok sok embernek.. persze van rosszabb is, de akkor is.
- Megszeretted azt a kölyköt - mosolyodik el.
- Meg hát... akarom mondani, nem! - rázom meg a fejem.
- Megfogtalak - mosolya vigyorrá válik. - Figyelj, JongIn.. gondolom a válás legyengít, férfi vagy, zavarja a becsületedet, hogy megcsalt a feleséged... de komolyan megpróbálhatnád vele.
- Nem akarom..
- Makacs fafej, ahogy mindig - sóhajtja. - Gondolj bele.. neked is jól jönne egy kis változatosság.
- Ha te mondod.
- Ne legyél már ilyen...!
- Inkább dumáljunk másról - intem, amire nagy levegőt vesz, kifújja, majd elmosolyodik és elkezd másról beszélni.

~°~°~°~°~°~

- Még fogunk találkozni, Hyung?
- Persze, Taemin, be kell pótolni az elmúlt éveket.
- Reméltem, hogy ezt mondod - nevet fel. - Akkor majd hívj fel, okés?
- Mindenféleképpen - bólintok.
- És ne feledd - hajol a fülemhez -, rakd meg a vöröskét.
- Taemin!
- Sok sikert, Hyung, vigyázz magadra!
- Ja.. te is - húzom el a szám, és nézem ahogyan elsétál.

Remek, ez a gyökér is visszatért az életembe... és csak MOST jöttem rá hogy ő is meleg. Gyönyörű baráti köröm van.. Ahh, fáradt vagyok, ideje hazamenni..... Még hogy rakjam meg BaekHyunt? Hogy nézne az ki? Amúgy is sokkal fiatalabb nálam.. Igaz, jó segge van.. Oké, ez most furcsa. Ez is Taemin hibája! Vagy az enyém..., tényleg gyengének érzem magam érzelmileg, és semmi bajom nem volt azzal, hogy "megcsókolt", talán még tetszett is. Nem tudok magamnak hazudni tetszett, és az is, amikor a bárban táncolt. Olyan sok fájdalom, magány és erotika volt benne.. Azzal a tánccal teljesen elbűvölt, még ha nem is mutattam neki annyira ki, de megdugni? Egy ugyan olyan testet, mint az enyém? És most nem a seggberakással van a problémám, Krystallal is csináltam análisan, és tényleg élvezetes, de.. Egy fiúnak nincsenek mellei, széles dereka.. mondjuk ez tényleg ennyire számítana? Talán.. Áh! Fogalmam sincs mit kezdjek a helyzettel.

A házhoz érve meglátom amint BaekHyun a lépcsőn ül. Mi a fene? Hozzásétálok, de csak durcásan válaszol, hogy nem adtam neki kulcsot, amit teljesen megértek, buta voltam, nem gondoltam erre. Amikor elengedett Taeminnel, akkor egyből idejött? Végig rám várt?
Míg elmegy fürödni, összedobok neki egy laktató salátát, hát ha éhes, de mikor kijön a fürdőből csak bunkón válaszol és tisztázza, hogy ő ma a kanapén alszik. Na persze, még neki állj feljebb! Komolyan, a sírba fog kergetni ez a gyerek.
A "csókról" nem akar beszélni, de akkor is velem kell aludnia. Lehet kicsit önzőség, de örülök, ha mellettem van éjjel, nem érzem magam annyira magányosnak.
Mielőtt annyira befeküdnék mellé én is lefürdöm.
A fürdőszobába lépve rögtön kibassza a szeme, hogy hideg vízzel fürdött. Egy, nincs pára, kettő a csap a hideg vízre van állítva. Ez a hülye megakar fázni? Miért csinálja ezt? Annyira nem tudom őt megérteni, nem tudok rajta kiigazodni, ami zavar. Tudni szeretném minden problémáját, és segíteni neki..
Szeretgessem meg? Tényleg le kéne vele feküdnöm? De olyan furcsa belegondolni, azt hiszem nem lennék rá képes, akármennyire is aranyos arca van.
A szobába sétálva BaekHyunra nézek, a gyér fényben látom, ahogy elpirul és elfordul, lehunyva a szemeit.
Befekszem mellé és a másik oldalra fordulok.

Órák telnek el, de valahogy nem tudok aludni, pedig direkt csukva tartom a szemeimet, és hallom, hogy BaekHyun is ébren van. A lélegzete hirtelen felgyorsul, és halkan sóhajtozik.
Ő most? Ő most mellettem maszturbál? Ez komoly?! Jesszusom... A szemeim magától kinyílnak, és hatalmasra kerekednek, bár nem látom, hogy mit csinál, mert takaró van rajta, de nem is kell látnom, ez egyértelmű.
- Baek..
- Ah... é-én.. izé.. - A hold fénye miatt látom, ahogyan mélyen elpirul.. kínos helyzet, de ez az én hibám.. tudhattam volna, hogy így reagál, ha már lesmárolt nem? Ezért pirult el, mikor a szobába léptem, és nem akarok egoista lenni, de abban is biztos vagyok, hogy rám izgult fel.
- Folytasd - ülök fel.
- Eh?
- Azt mondtam folytasd, nem jó kielégületlennek maradni.
- JongIn! - ül fel ő is, de én a mellkasánál fogva visszanyomom az ágyra. - Jo-JongIn? - Hatalmas szemekkel néz rám, és megremeg mikor lerántom róla a takarót, egyből próbálja magát takarni.
- Nyugodtan folytasd csak - hajolok le hozzá, rátapadva az ajkaira. Meglepetten felnyög, de szinte rögtön visszacsókol.

BaekHyun POV

Soha nem éreztem magam ilyen zavarban, egyszer sem. Istenem, ki kellet volna mennem a mosdóba, de nem a lusta dög fejemmel itt nyúlok magamhoz, és PERSZE, hogy JongIn felébred rá... mondjuk nem tűnik fáradtnak, lehet hogy ő sem aludt. De mikor kimondta azt a szót, hogy folytassam, azt hiszem lesokkoltam.
Lenyom az ágyra és megcsókol. Geez.. de jól csókol! Tényleg folytathatom? Végül is. A kezeimet ismét elhelyezem, de akkor lepődök meg a legjobban, mikor JongIn nyúl a merevedésemhez. Mi a fene van ezzel a férfival?! Olyan zavarban vagyok.
- Jong-In-ah! - szakítom meg a csókot, közben feldugom magamban az ujjaim. - JongIn - csak ennyit tudok mondani, ennyi telik tőlem.. elfogok élvezni, olyan jól csinálja.
- BaekHyun - suttogja az ajkaimra, megszorítva péniszem.
- JongIn-AH! - remeg meg a testem, majd elengedem maga,. JongIn megcsókolt.... és kiverte nekem.. és nagyon is élveztem.
- Jól érzed magad? - simít végig az arcomon a másik kezével.
- É-én.... sajnálom! - könnyek gyűlnek a szemembe, szorosan behunyom őket.
- Eh? Baek? Miért sírsz?
- É-én csak, boldog vagyok. Soha nem hittem volna, hogy ezt megteszed. Nincs hányingered?
- Baek...
- Fiú vagyok!
- Nem számít.. - suttogja, és ismét megcsókol. Istenem, szerelembe fogok esni, ha ezt így folytatja.
- A kezedbe... élveztem - pirulok el, szipogva párat.
- Ja, mindjárt jövök, megmosom... - áll fel, és kimegy a szobából.

El sem akarom hinni, hogy ez tényleg megtörtént, teljesen le vagyok döbbenve... De miért? Miért nem undorodik tőlem? Ah, tele vagyok kérdésekkel, és mindegyikre választ akarok kapni, de csak nem rohanhatom le ezután.
Elég sok időbe telik, mire visszajön, az arcom még mindig rohadt vörös lehet, így magamra húzom a takarót. Befekszik mellém, átkarolja a derekam, nyom egy puszit a hajamba és jó éjszakát. Ó Kim JongIn.. komolyan szerelmes leszek.

Reggel JongInt már nem találom magam mellett. Hát persze, hiszen ma munka nap van. Nekem csak délelőttre kell mennem egy stúdióba.. az a munka sem fizet nekem valami jól. Tenne kéne magammal valamit, nem lehet egyszerre ennyi munkám, nem tesz jót nekem. Nos.. most inkább csak készülődnöm kéne, és nem gondolni semmire, főleg nem JongInra..

~°~°~°~°~°~

Este hat lehet.. Most végeztem mindennel, beszéltem egy régebbi barátommal, aki ajánlott nekem egy nagyon jó munkát... csak nagy ára van annak, hogy én azt elvállaljam... még gondolkodnom kell ezen az egészen.
- Szia, Baek - köszön JongIn, amint beléptem a házba. - Másoltattam neked kulcsot - dobja a tárgyat, amit hirtelen nem tudtam elkapni, amin felnevet.
- Yah.. ez nem vicces - morgom, miközben felszedem a földről a kulcsot. - Köszönöm.
- Csináltam vacsorát.. bár én nem tudok olyan jól sütni-főzni, de azért valami.
- Rendben - bólintok. Lerakom a táskám, leveszem a cipőm, eltalpalok a konyhába és leülök az asztalhoz.

- Miért? - kérdezem végül.
- Huh? - fordul meg.
- Miért csináltad azt? Tudni akarom mire gondoltál, mikor megfogtad egy másik férfi... mikor megcsókoltál.
- BaekHyun...
- És ne próbáld kikerülni a kérdésemet.
- Én csak... nem is tudom. Kedvellek Baek, tényleg, de fogalmam sincs honnan jött a bátorságom.. csak megtettem, amit jónak érzetem.
- Értem... és egy kicsit sem undorodtál el? - pillantok egyenesen a szemébe, és hatalmas meglepetésemre elvörösödik és elfordul.
- Szerinted miért voltam olyan sokáig a fürdőben? - motyogja.
- Felizgultál rám?! - pattanok fel, az állam szinte a földre esik.
- Én is meglepődtem, oké?
- Ah~... ez nagyon sokkoló.
- Baek... csak.. tudod jól - ül le a székre, összekulcsolja a kezeit -, hogy magányos vagyok, megtörött, bánatos.. Te pedig... nem egy pótlék vagy, de még is segítesz. Az eltelt hetek alatt nagyon megkedveltelek. Furcsán érzem magam, a szívem, erősen, gyorsan dobog - megfogja a kezemet, és a mellkasára helyezi -, azóta dobog így, amióta akaratlanul is megbántottalak. Nem én akartam így... de csak megtörtént.
- JongIn - suttogom meghatottan. - Én is kedvellek - mosolyodom el halványan. Előre hajolok, és egy puszit nyomok az ajkaira. - Vacsorázzunk, nézzünk valamit a TV-ben, utána menjünk aludni, rendben?
- Benne vagyok - viszonozza a mosolyt.

~°~°~°~°~°~

Igazából attól még, hogy bevallottuk azt, hogy kedveljük egymást, nem történt semmi. Gondolom JongInnak nagyon új a dolog, és lehet, hogy akkor este valami miatt hozzám nyúlt, de most inkább csak megbújik, amivel őszintén nincsen semmi problémám, megértem őt, hiszen még is csak hetero.. vagy mit tudom én.
Most ismét hétvége van, bár JongIn elment valahova, azt mondta hamar visszajön.. Ja, végül is már két órája várok rá.. de nem baj,
Be van kapcsolva a tévé, miközben firkálgatok egy lapra.
- Megjöttem! - jött egy kiáltás.
- Oké! - kiáltom vissza.
- Kölyök, van kedved menni az állatkertbe?
- Ühm, persze, sosem voltam még ott.
- Ne már!
- De már!
- Milyen gyerekkorod volt neked?
- Még mindig gyerek vagyok...
- Akkor ne pofázz vissza - nevet fel, miközben lerakja a zacskókat
- Hmpf... mit hoztál?
- Neked? Semmit - kezd el kipakolni az asztalra.
- EH?! De Hyung! - állok fel, odatotyogva hozzá. - Azt a csokit sem kapom meg? - helyezem az állam a vállára.
- Hm... ha jól leszel, talán több csokit is kapsz - mosolyog le rám. - Öltözz át, de ne annyira csípd ki magad, az állatok büdösek.
- Tehát olyan szaguk van, mint neked. Vettem.
- Haha, nagyon vicces vagy már megint, mint mindig, igaz? - öklöz a vállamba.
- Már rég rájöttünk, hogy szemtelen vagyok.. - vigyorgom. - Sietek.

Elkészülve veszünk magunkhoz pénzt és elindulunk. Az úton végig beszélgetünk, a szánk be nem áll. Tényleg nagyon megkedveltem ezt a férfit... örülök, hogy bekerült az életembe.

- Tényleg sosem voltál még itt? - kérdezi miközben belépünk az állatkertbe.
- A-a, nem volt ilyenekre pénzünk, és mikor már dolgozni kezdtem eszembe se jutott, hogy eljöjjek. Vidámparkban sem voltam soha - vonok vállat.
- Jesszusom, te szegény gyerek!
- Ügye, hogy ügye?
- Elviszlek majd oda is - paskolja meg a fejem. - Merre szeretnél indulni?
- Hüm... szeretném látni a nagymacskákat! - nézem a térképet, amit kaptunk. - Akkor... júj, de messze vannak.
- Sebaj, úgy is végigmegyünk mindenen.
- Jó - bólogatok. - Akkor induljunk a madarak felé.
- Mert az a rövidebb út a macskákhoz, igaz?
- Ja - mondom ki egyszerűen. - JongIn
- Hm?
- Mi most randizunk?
- Aha.
- Tényleg? - kerekednek ki a szemeim. Bólogatni kezd. - Az.. jó - pirulok el, motyogva.
- Menjünk - int.
- Oké.

Elindulunk, bár hirtelen nem mondunk semmit sem egymásnak, csak akkor szólalunk meg újra, mikor meglátjuk a madarakat. Sétálunk tovább, mát elhagytuk a hüllőket is. Megállok egy üvegnél, amin egy medve képe van, de látom is.. A neve.. "Kai" Ó! Ezt a nevet nem Krystal adta JongInnak.
- Huh.. ez a maci jó nagyra nőtt - áll meg mellettem.
- .. Kai a neve... amit Krystal adott neked becenévként..
- Ja... Krystal azt mondta hasonlítok rá, így rám aggatta.
- Ó...
- Hum.. tényleg hiányzik - mosolyodik el keserűen. - Pedig annyira utálni akarom..
- Ugyan. nincs ezzel semmi baj.. a feleséged volt.
- Sajnos még mindig az, egy tárgyalás még hátra van..
- És... nem akarsz neki adni még egy esélyt?
- Ha?! Miről beszélsz?
- Tudod jól, hogy az ember követ el hibát, kicsit, nagyot.. Krystal pedig hiányzik neked.
- Te megtudnál bocsátani ChanYeolnak?
- Az neki már a sokadik esélye lenne, természetesen nem, tőlem aztán meg is baszódhat.
- BaekHyun.. lehet, hogy hiányzik, de nyitott vagyok valami újra.. Rád.
- Ü-ühm... Me-menjünk tovább!
- Várj! Baek.. ígérjünk meg egymásnak valamit, jó? Soha többet ne emlegessük a múltat, oké? Csak...
- Felejtsük el - mosolygom, kezemet az arcára simítva. - Rendben, de a Kai nevet megtartom - kacsintok rá. - Gyere, már közel vannak a vadmacskák!
- Megyek, megyek... - sóhajtja, de boldogan.

~°~°~°~°~°~

- A mai nap annyira jó volt. Köszönöm - ölelem meg, amit rögtön viszonoz. - Holnap akkor.. mit csinálunk? - nézek fel rá.
- Megcsókolhatlak?
- Miért kérdezed, ha meg is teheted? - nyomok egy puszit az ajkaira, amit ő csókká mélyít el. Lassan csókolózunk, még mindig érzem rajta, hogy ez neki új.. Huh. - Tehát? - válok el tőle.
- A vidámparkba.
- Az nyitva van vasárnap? - ráncolom a homlokom.
- Ja, sunyiban megnéztem a telefonon.
- Tehát azért nem figyeltél, amikor simogattam a kígyót!
- Kígyót simogattál?
- A te kígyódat fogom mindjárt simogatni! - prüsszkölöm, de rájőve, hogy mit is mondtam, elpirulok és elfordulok. - Lefürdöm.
- Fürödjünk együtt.
- Biztos vagy benne?
- Már kivertem neked, nem mindegy? - sétál el mellettem.
- Hogy tudod ilyen könnyen kimondni?
- Én is zavarban vagyok ám.. Szűz kamasznak érzem magam.
- Hát ez egyre jobb! Menjünk - csapok a fenekére, amire belém rúg, így verekedve tolakodunk be a fürdőszobába. Én szégyentelenül kezdem levenni a ruháimat, nem is figyelem, hogy ő mit csinál. Belépek a kabinba, megnyitom a tusolót. Hideg kezeket érzek meg a derekamon, amire először ugrom egyet, majd elengedem magam. Ha megfordulok, akkor biztos, hogy az ágyéka lenne az, amire ránéznék.. Bassza meg.
- Megmosod a hátam? - adom hátra neki a sampont. Elveszi és szó nélkül kezdi szétkenni a szappant a hátamon.
- Akaratlanul is a seggedet bámulom - csúszik ki a száján, amin hangosan felnevetek. - Ezt nem hangosan akartam mondani.
- Lebuktál - vigyorgok elégedetten, és végül még is csak megfordulok. Ne nézz a péniszére.. BaekHyun, legyen önuralmad! Ne nézz le.. Ne..  Lenéztem. - Kemény vagy! - mutatok rá a tényre.
- Minek fordultál meg?! - Vörösbe bórul az arca.
- Hát..! Én csak.. fogalmam sincs, oké? Huh.. Izé, könnyebbítsek rajtad? - pillantok el róla.
- Mire gondolsz?
- Arra, hogy megverlek! Szerinted.. nem vagy már szűz se hülye... - nézek vissza rá.
- Nem hiszem, hogy..
- Csak relaxálj és hunyd le a szemed - mondom, és egy hosszú sóhajtás után behunyta a szemeit. Kezeimet mellkasára helyezem, végigsimítok rajta, egészen az ágyékáig.. olyan jó izmai vannak! Ajkaira hajolok, miközben péniszét marokra fogom. Halk nyögés hagyja el a száját, amire jobban felbátorodom, így egyre lejjebb kezdem csókolgatni. Minden kockájába beleharapok, lassan térdre ereszkedem. Érzem, ahogy az egész teste beleremeg az érintéseimre, ujjai a hajamba markolnak. Elvigyorodom és végignyalok a merevedésén. Felnyög, az izmai megfeszülnek. Először  csak makkját nyalom, majd egyre lejjebb, másik kezemmel a heréit dörzsölöm. JongIn már szinte morog. Végül a számba veszem, és elkezdem szopni, ujjai erősebben szorítja a tincseimet, érzem, nekem is erekcióm van, de figyelmen kívül hagyom. Mélyebbre viszem a számba, már-már megüti a torkomat, ám csak folytatom tovább.
- Baek - szólít meg, hallom ahogy liheg. - Baek, elfogok..! - próbálta elhúzni a fejemet, ám én makacsan megengedem, hogy a számba élvezzen. Felállok, és elfordulok, közben lenyelem a magjait..
- BaekHyun, te még.. - fogja meg a vállam, de lerázom.
- Ma.... ma már fejezzük itt be - motyogom.
- De..
- Minden rendben - nézek rá halvány mosollyal az arcomon és inkább gyorsan megmosom magam, majd kilépek a szobából.. Ah, francba..

Folyt.Köv

Dance Teacher 7.Fejezet

Dance Teacher 

7.Fejezet

Rossz Ötlet

Hossz: 7/9
Banda: EXO & SHINee
Szereplők: Byun BaekHyun, Kim JongIn, Kim JongHyun, Kim Kibum, Lee Taemin
Párosítás: KaiBaek, JongKey
Műfaj: slash, hetero, fluff, dráma, smut
Besorolás: +16
Figyelmeztetés: trágár szavak, szereplők kora nem egyezik a valósággal, smut
Hozzáfűzés: Hi Everybody^^ Meghoztam a hetedik fejezetet, és már a nyolcadikba is belekezdtem. Ebben a részben egy egészen kicsit betekintünk JongHyun gondolataiba. Remélem tetszeni fog, jó olvasást, My White Ravens^^

JongHyun POV

Hajnalok hajnalán a telefonom csörgésére ébredek fel. Bassza meg, BaekHyun.
- Mit akarsz, fiam? - morgom a telefonba rekedtes hangon.
- Te... appa... esetleg nem aludhatnék nálad? - Hallom a hangjából, hogy mindjárt sír, aish, már megint mit csinált ez a gyerek?
- Gyere, de utána hagyj, fáradt vagyok.
- Igazából már itt vagyok - motyogja.
- Akkor beengedlek - teszem le a telefont.

 Komolyan sírba fog vinni ez a kölyök, csak a baj van vele. Sóhajtva kelek fel a puha ágyból, felkapcsolva a villanyokat, útközben megállok a konyhánál, hogy betegyek a mikróba egy bögre tejet, mert gondolom kakaót inni. Az ajtóhoz csoszogva engedem be a piros arcú Baeket. Leülünk a konyhába, lerakom elé már a kész kakaót, amit halkan megköszön. Egy ideig csak kortyolgatja a forró italt, miközben a szemembe bámul.
- Na fiam, mond el az öreg apádnak a problémád.
- Megpusziltam JongInt.
- Aha.. ez a problémád?
- Az ajkaira adtam! Hogy lehettem ilyen hülye? - tép bele a vörös tincseibe - Hetero.. ő heteroszexuális, erre.. ah! Az élet kibassz velem
- És JongIn mit szólt?
- Eh.. fogalmam sincs, elrohantam.
- BaekHyun, te részeg vagy?
- Nem! Ittam, de nem vagyok.. részeg.
- Buta kölyök vagy, jól meg kéne téged verni.
- Lehet, hogy járna pár apai pofon - bólogat - Meg kéne látogatni a szüleimet - húzza el a száját - Hiányoznak.
- Persze hogy hiányoznak hülye gyerek! Ilyen fiatal vagy és már messze élsz tőlük. Szörnyű vagy.
- JongHyun! Miért mondasz nekem ilyeneket? - nyüszít fel fájdalmasan.
- Az igazság fáj, mi? - nevetek
- Az fog fájni, ha orrba baszlak.. és tudom, a Hyungom vagy, ne szemtelenkedjek.. felfogtam.
- Okos fiú. Na.. akkor most mihez kezdesz, hol fogsz csövelni?
- Nála maradok, csak ez a mai nap olyan kínos volt, furcsán viselkedett, a szívem pedig válaszolt a közeledésére, pedig agyban tudom hogy nem úgy közeledik. Pedig.. erotikusan suttogott a fülembe olyan szavakat, hogy lassan csináljam, és közben fogta a kezem, és itt még csak rajzoltunk... Amikor pedig táncoltunk.. egymáshoz voltunk simulva, és annyira tetszett..
- Jaj, pici Baek szerelmes JongInba?
- Ez nem vicces - duzzogja.
- Tudom, tudom - csóválom meg a fejem. - Nos, megpróbálhatod elcsábítani, ingatag helyzetben van.
- Bunkóság lenne... na meg nem is vagyok belé szerelmes, csak tetszik.. jól néz ki - von vállat.
- Te tudod - veregetem vállon. - A kanapén alszol - szögezem le.
- De appa! - nyavalyogja.
- Kuss, fogadj szót nekem, ha már képes voltál felébreszteni - teszem karba a kezem. - Jó éjszakát - nyomok egy puszit a hajára, de még hallom a morgását, hogy hamarosan a nap is fel kel. Tényleg meg fogom ütni.

Reggel nyugodtan ébredek fel, ami meglepő, azt hitte, Baek fel fog verni..
Kisétálva a szobából egy cetlit látok meg az ajtón, amit magamhoz emelek.

Köszönöm, hogy itt alhattam^^

Csináltam reggelit, bent van a hűtőben, remélem ízleni fog

~BaekHyun

Ide aztán bármikor jöhet az a szerencsétlenség, szeretek vele lenni.. erről jut eszembe, meg kéne látogatni Kibumot.. Csak előtte bezabálom amit Baek készített.

~°~°~°~°~°~

- Szia, már vártalak - mosolyodik el a szőkeség.
- Örülök, hoztam virágot - engedem be magam, átnyújtva neki a csokrot, tudom, hogy oda van a növényekért.
- Á, köszönöm, ó! Na de JongHyun, ez egy drága virág - ráncolja a homlokát.
- Te megérdemled - kacsintok rá, amin halkan felkuncog.
- Kérsz valamit? - indul a nappali felé.
- Nem, köszönöm. - Olyan gyönyörű ez a férfi, de komolyan. Mikor megláttam őt a szívem akkorát dobbant, ahogy életemben még soha, és hozzáteszem, hogy nem vagyok a gyorsan szerelmembe eső ember, még is ő.. teljesen elvarázsolt.. a randink annyira jól sikeredett, ám utána jött ChanYeol és letaszította ismét a mélységbe. Most is látom, ahogyan megrezdül mind két karja, vagy erősen megremegnek. Néha egy fintor jelenik meg az arcán.
- Fájnak a karjaid? - kérdezem végül.
- Ah, igen, jön a front - harapja be az ajkát. - Olyan tehetetlennek érzem magam, ha jön egy front, így is rosszak, és most ez is!
- Na, hé - ölelem magamhoz a törékeny testet. - Én itt vagyok, segítek neked, rendben?
- Biztos neked is vannak gondjaid, ne foglalkozz velem ennyit.
- És ha én foglalkozni szeretnéd? Megvédeni az újabb sebektől, az újabb csalódásoktól.
- Honnan tudhatnám, hogy te nem fogsz bántani?
- Bíznod kell bennem - nézek mélyen a szemeibe. Istenem.. annyira meg szeretném csókolni.
- Mire vársz? - dönti oldalra a fejét.
- Eh?
- Feltűnően bámulod az ajkaimat, megakarsz csókolni, nem? Akkor mire vársz?
- Én csak... félek - vallom be, amire csak egy értetlen pillantást kapok. - Nem akarlak bántani, nem akarok rossz emlékeket, alig merek hozzád érni, mert félek, hogy már ennyitől is rosszul fogod érezni magad. Megakarlak csókolni, de..
- Ó, csak fogd már be - motyogja, ráhajolva a számra. Egy pillanatra megdermedek, majd viszonozom a csókot, végignyalok az alsó ajkán, engedélyt kérve, hogy nyissa szét, amit meg is tesz. Kezeimet dereka köré fonom, közelebb húzom magamhoz, közben egyre jobban mélyítem el a csókunkat. Nyelveink összetalálkoznak, ismerkedünk az érzéssel. Végül Kibum húzódik el, rám mosolyogva... Komolyan.. szerelmes vagyok, de ha akarok belőle valamit, sokat kell rajta dolgozni.
- Most boldog vagyok, de ettől függetlenül még mindig fájnak a karjaim.
- Szeretnél lepihenni?
- Hát ilyenkor nem igazán tudok mit csinálni - nevet fel halkan, én pedig magamhoz emelem, és elcipelem az ágyáig, ahova lassan lefektetek, majd befekszem mellé. A mellkasomba bújuk... ez a srác... belefogok halni.

 Örülök, hogy ennyire enged nekem.
Nem igazán voltak, vannak barátaim, szerelmes is alig ha voltam, nem is nyíltam meg az embereknek oly' könnyen, JongIn a legjobb barátom, mindig is ő volt és ő lesz, de még neki sem nyíltam meg, utána jött BaekHyun, és minden jobbra fordult a számomra,  Olyan gyorsan telik az idő, még is lassan. Kibummal a karjaim közt teljesnek érzem magam, de mi van akkor ha neki nem én kellek? Bár teljesen megértem, hiszen azok után, amin keresztül ment, nem igazán vágyik párkapcsolatra.. jó mondjuk nem rég csókolóztunk, de talán nem akar ennél tovább menni.. Bár ha vigyázhatok rá, én azzal teljesen beérem.

BaekHyun POV

Hülye, hülye BaekHyun! Nyomorult vagy! Hogy nézek most a szemébe? Geez, remélem elfelejtette! Mondjuk az elehetetlen, ő sem volt berúgva. Aish, mit fogok most csinálni? Tegyek úgy, mint ha meg sem történt volna? Az olyan gyerekes lenne, és biztos rájönne a zavart viselkedésemből, hogy csak tettetem.
Jó.. akkor nem fogom felhozni a témát.. és remélem ő sem fogja.

Belépve a házba próbálok minél halkabb lenni, de persze, hogy leejtek valami a polcról. Engem valaki nagyon utálhat.
- Baek! Te meg hol voltál? Aggódtam érted - lép ki a konyhából JongIn.
- Ühm, JongHyunnál voltam - motyogom.
- Hát jó, máskor szólj nekem is hova mész, most itt laksz egy ideig, rajtam van a felelősség.
- Rendben, sajnálom - hajtom le a fejem.
- Sebaj, kölyök - túr bele a hajamba, összekócolva. Nem undorodik tőlem? Lehetséges, hogy tényleg elfelejtette? Vagy ő játssza a meg nem történtet? Mindegy, addig jó, míg nem beszélünk róla.
- Egyébként akartam kérdezni, hogy a gyerekeknek tetszik-e a koreográfia? Nem mint ha megakarnám változtatni.. így is elég sok munkámba került összerakni, főleg, hogy ilyen sokan vannak.
- Hm, nem igazán beszélnek róla, de ha szóba hozom, akkor fintorognak, gondolom unják a próbákat, hiszem még csak gyerekek, persze vannak akik kedvelik, és már várják az egészet.
- Ugh... valahogy éreztem .. végül úgy is belátja mind a végén, a szép ruhákban, hogy megérte a sok unalmas próba - teszem karba a kezem.
- Ne duzzogj, szerintem most is szeretik, csak így is sok minden van a nyakukba akasztva, és már alig bírják erővel, csak elegük van az iskolából, és szabadulni akarnak, pedig azt sem tudják, hogy ennél százszor rosszabb lesz - húzza el a száját.
- Nos... igazad van, én is utáltam, meg minden, na meg nem is minden annyira hasznos amit ott tanul az ember.
- Legyünk őszinték, ki nem utálja az iskolát?
- Nekem volt egy osztálytársam aki imádott oda járni, mindig okoskodott, néha azt hittem meg fogom fojtani, sose fogta be, néha tanárok is kiakadtak tőle, mondjuk alapján véve jó fej volt.
- Bár csak lenne ilyen diákunk.
- Inkább ne kívánj ilyet! - Mind a ketten felnevetünk.
- Éppen böngésztem a nettet, és találtam egy jó kis trailert, most megy a mozikban, van kedved megnézni?
- Nem igazán van kedvem hozzá... inkább... ha csak sétálgatnánk?
- Rendben, megmutatom régen hol lógtam a haverokkal!
- Aha, neked voltak olyanok? - húzom fel a szemöldököm.
- Képzeld!
- Ja, és te voltál a suli menő gyereke?
- Na erről nem akarok beszélni..
- Humn... úgy is kihúzom belőled! - nyújtom ki a nyelvem.

~°~°~°~°~°~

- Azzal akarsz beetetni, hogy három barátnőd volt egyszerre?
- Szégyenemre így is volt.
- Ú, és milyen volt?
- Az volt a vicc, hogy tudtak egymásról, édes négyezni akartak
- Fúj... és te erre mit léptél?
- Szerinted?.. Belementem - csap a homlokára.
- Dupla fúj.
- Azért nem volt rossz...
- Nem érdekel!
- Te akartad tudni - nevet fel hangosan. - Egyébként szemét kis kamasz voltam, főleg a fiúkkal, állandóan verekedtem.
- Komolyan? Valahogy nem tudom elképzelni.
- Pedig mind igaz - mosolyodik el. - Itt vagyunk - mutat az épületre. - Ide jártam táncolni.
- Őket ismerem! Eléggé híresek, állandóan táncversenyre járnak és folyamatosan meg is nyerik.. jól csinálják, én is ideakartam jönni, de rohadt drága.
- Hyung! - A hang felé nézek, de már csak annyit látok, hogy JongInt éppen szorosan ölelik. - Hyung, el sem hiszem, hogy újra látlak!
- Taemin? De rég láttalak! - öleli vissza. - Ez a gyerek itt mellettem, Byun Baek Hyun. - Ahogy a nevemet kimondja meghajolok.
- Lee Taemin - hajol meg ő is, majd visszafordul JongInhoz. - Még mindig jóképű vagy.
- Te pedig aranyos maradtál, letagadhatnál tíz évet.
- Na ja, én örökre ilyen cuki maradok.
- Ne légy egoista.
- Ah, Hyung, igyunk meg valamit valahol, olyan sok mesélni valóm van!
- Ma nem igazán jó, még tanítanom kell valamit BaekHyunnak.
- Ó, tanár lettél? Ő az egyik diákod?
- Igen, tanár lettem, de Baek egy barátom.
- Eh.... mesélni akarok neked - szomorodik el.
- Nyugodtan menjetek csak, én megleszek.
- Tényleg? De aranyos vagy! - karolja át JongInt, aki még válaszolni sem tud, de Taemin elrángatja.
- Szívesen.. - morgom utánuk nézve, ch, nem kéne ennyire rátapadnia... Aish, én most féltékenykedek? Azt sem tudom ki az a férfi! Akkor miért dobog így a szívem?

~°~°~°~°~°~

- BaekHyun! Te végig itt ültél?
- Mivel nincs kulcsom a házadhoz - motyogom mérgesen, fáradtan.
- Ne haragudj - nyitja ki az ajtót.
- Mindegy, én mondtam, hogy menjetek - állok fel a lépcsőröl, belépve a házba. - Lefürdöm.
- Nyugodtan.
Csak megforgatom a szemem, a bőröndhöz lépve szedek ki belőle váltó cuccot, pizsamát, szappant, balzsamot és a törülközőmet, majd a fürdőbe sétálva kezdek vetkőzni, eszembe se jutva, hogy bezárjam az ajtót.
A tusolóba lépve megnyitom a hideg vizet, lehűtöm a haragos testem. Hol volt eddig? Mit csináltak? JongIn holnap dolgozni megy, és már este tizenegy is elmúlt! Tudni akarom mit csináltak, még akkor is, ha semmi közöm hozzá.
Ajkaim szerintem már lilák, az egész testem vacog. Beszappanozom magam, hideg víz. Bebalzsamozom a hajam. Hideg víz. Nem nyugodtam meg, kurvára nem. Kilépve a zuhanyzóból, megtörölközöm, magamra kapom a pizsamát, majd kisétálok a nappaliba.
- Gondoltam éhes vagy - mutat az ételre
- Rosszul gondoltad, nem vagyok. A kanapén alszom.
- Baek!
- Igen?
- Baj van?
- Nincs, miért?
- Mert úgy érzem haragszol, és nem értem..
- Nem haragszom, csak egyedül akarok lenni - dőlök le a kanapéra.
- Baek - közelebb lép, leguggol és egészen közel hajol hozzám.
- Ne gyere ilyen közel! - pirulok el, felülve.
- Miért, talán zavar? Engem kéne, hogy zavarjon, nem igaz?
- Fogalmam sincs miről beszélsz - fordítom el a fejem.
- Fogalmas sincs? - ujjai államra csúszik, maga fele fordít. - Ha jól emlékszem nem én smároltalak le.
- Nem akarok erről beszélni!
- Pedig muszáj lesz..
- Kérlek, csak ne ma - rázom meg a fejem. - Ne ma..
- Jó, de velem alszol.
- De..
- Nem nyitok vitát, kölyök - emel fel.
- YAH! Tegyél le!
- Tesz le a halál.. könnyű vagy, többet kéne enned.
- Hmpg - puffogom, elfogadva, hogy elcipeljen az ágyig.
- Én még lefürdöm. - fordul ki a szobából.

Tehát nem felejtette el.. és nem zavarja? Talán JongHyunnak teljesen igaza van.. JongIn gyengébb, mert a felesége megcsalta.. van esélyem nála?.. Várjunk csak, miért is akarnék esélyt tőle? Nem vagyok szerelmes belé... nem vagyok.
Fejemig húzom a takarót, tegnap előtt fél pucéran feküdt be mellém, nem akarom látni az izmos testét.. Jaa, ahhoz képest mikor belép a szobába akaratlanul is ránézek. Bassza meg, olyan jó teste van! Mélyen elpirulok és inkább elfordulok, érzem, hogy befekszik mellém, majd egy jó éjt mondva fordul valamerre, nem takarózva be. Lehunyom a szeme és próbálok elaludni, de egyszerűen nem megy.

Az órák telnek, én pedig itt szenvedek, pedig olyan fáradt vagyok! Nem is beszélve arról, hogy én is megyek dolgozni. JongIn felé fordulok, aki már mélyen alszik, de mivel nincs rajta takaró, és a holdfénye bevilágít, tökéletesen rálátok a felsőtestére.. Felfogok izgulni, nekem ez túl sok, a testem is szexért kiállt már... egy rendesre, egy romantikusra... nem is szexre... szeretkezni akarok.. tudni szeretném milyen, mikor a párom odafigyel rám, és gyengéden bánik vele, de mégsem úgy, mint egy lánnyal.
És... már merevedésem is van.. Fasza.. mit csináljak? Menjek ki a fürdőbe, és intézzem el magam?... De mi van akkor, ha felébred, és furcsállja, hogy nem jövök gyorsabban vissza és utánam jön? Vagy.. nyúljak itt magamhoz? Ha elég csöndbe vagyok, akkor nem hall meg.. Aish, mit tegyek? Á, én innen már fel nem kelek fel! Na jó, legyünk merészek és próbáljuk meg a csöndbe, mert ha most nem nyúlok magamhoz felfogok robbanni az frusztráltságomtól.
Egyik kezemet becsúsztatom a nadrágom alá, merevedésemre fogva, míg a másik kezemet a számhoz vezetem, hogy benyálazzam az ujjaim. Halkan sóhajtok, de próbálok csendbe maradni. Tudom, hogy a nyál nem helyettesíti a síkosítót, de ha már maszturbálok, akkor rendesen csinálom. Fél szemmel közben JongInt nézem, reménykedve, hogy nem reagál a halk hangomra.
Elégnek érzem a nyálat, levezetem a fenekemhez, és nyílásomnál kezdek körözni és felnyomom magamnak az első ujjam, közben a másik kezemet gyorsabban kezdem mozgatni, néha erősen rámarkolok, bár nem akarom húzni az egészet, és mivel gyorsan tágulok, már három ujjamat mozgatom magamban. A gyönyörközpontomhoz dörzsölöm, érzem, hamarosan elélvezek, de minden mozdulatom megáll, mikor meglátom JongIn hatalmasra kerekedett szemeit...
Na baszd meg.

Folyt.Köv.

Először is, Kibum baszott aranyos... XD

Szegénynek még mindig fájnak a karjai T_T 

Nem baj, majd JongHyun vigyázni fog rád Bummie *.*

Jött még egy karakter.. mert megtehetem XD  ( Diaa... minek kell még valakii? )

BaekHyun pedig.... JongIn mellet maszturbált... okcs, én is lesokkoltam XD

Ennyit lettem volna mára, sziasztok^^

Dance Teacher 6.Fejezet

Dance Teacher 

6.Fejezet

Elragadó Tánc

Hossz: 6/9
Banda: EXO & SHINee
Szereplők: Byun BaekHyun, Kim JongIn, Kim JongHyun, Kim Kibum
Párosítás: KaiBaek, JongKey
Műfaj: slash, hetero, fluff, dráma,
Besorolás: +14
Figyelmeztetés: trágár szavak, szereplők kora nem egyezik a valósággal
Hozzáfűzés: Naa, itt is lenne a rész, amiben lelassítottam, eléggé "aranyosra" sikeredett, szerintem. Remélem tetszeni fog, jó olvasást, My White Ravens^^

JongIn POV

      Mikor hallottam annak a hírét, hogy ChanYeol és BaekHyun újra együtt vannak, majdnem falnak mentem, bár sejtettem, hogy ez fog történni.
Azután a táncpróbán minden megváltozott, mikor Kibum - akit még nem igazán ismerek - megjelent és kiderült, hogy ismerik egymást.
JongHyun hozzám jött siránkozni, hogy a szőkesége nem válaszol neki a telefonon, először lenyugtattam, hogy biztos a munka miatt, de ami utána történt... Bár nem folytam bele az ügybe de vigyorogtam, mikor ChanYeolt börtönbe dugták, amit meg is érdemelt, ott rohadjon meg.

Most viszont itt ülök a kanapén, a lábaim járnak az idegességtől, a hajam szanaszét áll, annyit markoltam már bele, cigi a számban, pedig nagyon ritka, hogy előveszem.
Hol van az a Kölyök?! Azt mondta elmegy bocsánatot kérni Kibumtól, és utána áthozza a cuccát, na ez a beszélgetés délután folyt le, és most este tíz van! Kicsit sem vet szét az ideg, dehogy.

A csöngőre kapom fel a fejem. Ez ő lesz! Megfogom fojtani.. Faarccal nyitom ki neki az ajtót, a bőröndök láttán már mondanám a magamét, ám ehelyett eltátom a számat.
- Ne haragudj, amiért ilyen későn jövök, elrepült az idő - engedi be magát, maga mögött hagyva a cuccait, ezzel jelezve, hogy nekem kell becipelnem - Felébresztettelek? Elég szarul festesz - néz rajtam végig.
- Mondjuk órák óta várok rád? De, de.. mi ez a haj?
- Ó, nem tetszik? - csavar bele a tincseibe.
- ... De, csak... Jól nézel ki.
- Wáow, ezt egy hetero férfi mondta a másiknak aki meleg, bekerül a rekordok könyvébe.
- Haha, nagyon vicces vagy, kölyök, de komolyan mondtam.
- Ah - pirul el - Ühm... ah! - ásít - Elég fáradt vagyok, gondolom megkapom a kanapét.
- Nem alszol a kanapén Az én ágyamban fogsz, az sokkalta kényelmesebb.
- Eh? Túrjalak ki onnan? Az pofátlanság, én vagyok a vendég.
- Kimondta, hogy kitúrsz? Az az ágy elég nagy. elférünk ketten.
- Együtt akarsz velem aludni? - kerekednek ki a szemei.
- Nincs vele semmi bajom, már túl vagyok a meleg témán, oké?
- Hmpf, ha te mondod - von vállat - Tudom merre van a szobád, de alvás előtt kakaót szoktam inni, remélem neked van, az ágyadban leszek! - Szólnék még valamit, de eltűnik. No-hos, így hálálja meg azt, hogy kedvesen befogadtam? Felsóhajtva teszem el a bőröndjeit, majd a konyhába sétálok.. mekkora szerencséje van, hogy Krsytal állandóan vett kakaót.
Elkészítve az italt csoszogok be a szobámba, ahol Baek már a paplan alól pislog rám a nagy szemeivel. Mikor lett ő ilyen aranyos?
Okén, JongIn, megint faszságokon töröd az agyad, állj le.
Felé nyújtom a bögrét, amit úgy kap ki a kezemből, mint egy vadállat, és lassan kortyolgatni kezdi a kakaót.
Én még ágyba bújás előtt lefürdök, felveszek egy rövidnadrágot, pólót minek, és úgy bújok be Baek mellé, aki már úgy alszik mint a bunda.

Végignézek az arcán. Gyönyörű, piros vastag telt ajkak, pisze orr.. és a szemei, bár most csukva vannak, akkor is látom magam előtt a szép fekete bogarait, amiben el lehet veszni. Késztetést érzek arra, hogy beletúrjak a vörös hajába, eszméletlenül áll neki. Már nyúlnék is oda, de megállít az, hogy a szemöldökeit összeráncolja, majd vergődni kezd, végül halk szavak jönnek ki a száján, főleg a "fáj" és "hagyd abba". Biztos vagyok benne, hogy ChanYeolról álmodik. Vessük ennek véget.
- Baek, Baek - rázom meg, mire a szemei kipattannak, a homloka izzadt, vöröses tincsei rátapadnak, szemeibe pedig könnyek gyűlnek, amik lefolynak porcelánbőrén. - Sh.. csak egy rossz álom volt - húzom a karjaimba. Ujjai hátamba vésődnek, fejét csupasz mellkasomban rejti, de cseppet sem zavar. Jól esik, hogy mellettem van valaki.
- O-olyan va-valósnak tűnt! - szipogja, egyre erősebben markolva - A-azt mondta, hogy mi-miután kijut a börtönből, mefog ö-ölni - zokog fel hangosan, amibe elfacsarodik a szívem.
- Baek - túrok a hajába - Csak álmodtad, de - emelem fel a fejét, hogy a szemébe nézhessek - ha tényleg ez a terve, én nem engedem, hogy bántson többé - simítom le a könnyeit.
- Ígéred?
- Ígérem - nyomok egy puszit a homlokára - Kérsz kakaót?
- Ü-üm.. inkább csak.. így akarok maradni.
- Öleljelek egész este, hm?
- Kérlek - szipog ismét.
- Rendben. - Szorosabban ölelem magamhoz, nyugtató szavakat suttogva a fülébe, de félóra kell, mire elalszik, én inkább fennmaradok egész éjjel, hogy az ő álmaira vigyázzak.

~°~°~°~°~°~

BaekHyun az éjszaka folyamán még kétszer riadt föl, utána minden rendben volt, viszont én most olyan vagyok mint egy hulla úgy érzem éveket öregedtem, bár tudtam aludni egy kicsit, fel kell ébresztenem magam egy erős kávéval.
- Hm - morogja a vöröske, egyik combját átveti az enyémen. Oké, ez a póz már furcsa. Kínosan kikecmergek mellőle, elkezd tapogatózni utánam, és amint érzékeli, hogy nem vagyok ott felnyüszít, amin felnevetek.
- Ideje felkelni, Picur - paskolom meg a kezét.
- Hm!
- Ügye tudod, hogy én ezt nem értem?
- Hm...
- Jól van... akkor hümmögj csak, jó szórakozást, én csinálok reggelit - lépek ki az ajtón, de azért még visszafordulok - Mit szeretnél enni?
- Hm, hm!
- Oké - legyintek felnevetve

Pár perc múlva jelenik meg, leülve a székre hajtja a fejét az asztalra. Elé pakolom, bámulja egy ideig, majd eltátja a száját.
 - Ügye nem azt várod, hogy megetesselek?
- Hm! - bólint hozzá.
- Ó, te elfajzott kölyök! - emelem fel a villát, rajta a falattal, hogy a szájába rakjam, amin egyből elnyamnyog. Megforgatom a szemem és tovább etetem, míg el nem fogy minden. Feláll, felkapja a tányért és a bögrét amiből itta a forrócsokit, és elkezdi elmosogatni őket.. Jól van Kölyök..
- JongIn - fordul felém, komoly arcal.
- Mond.
- Tudod... mikor visszaadtad a rajzomat, mondtad, hogy az ajkakat nem rajzolom jól.. nem segítenél?
- A.. - könnyebbülök meg - Azt hittem valami komoly.
- YAH! Ez komoly! - csap a karomra - Segítesz vagy nem?
- Segítek.. most szeretnéd?
- Hát.. van időnk, tehát miért ne?
- Rendben, akkor idehozom a rajz cuccom, előttem lerajzolsz egy arcot, megakarok nézni mindent, és hogy hogyan csinálod az ajkakat. - mondom, amire bólint.

~°~°~°~°~°~

- Aish, mit csinálsz? - csapok a homlokomra.
- Ő... rajzolom az ajkakat?
- Komolyan így kezded?
- Anya anno így mutatta és megmaradt - vont vállat.
- Lerajzoltál egy szívet - mutatok rá a tényre
- Igen, tudom, de--
- Nem, nem, most azonnal radírozd ki!
- De még nem is láttad hogyan csinálom végig! - háborodik fel.
- Hadd találjam ki.. leradírozod a szív csücskének nagy részét és..
- Oké, oké - nyomja a tenyerét a számra, amit megnyalok - Ez undorító - törli belém a tenyerét, fintorogva, amin elmosolyodom.
- Próbáljuk ki azt, hogy jól megnézed az én szám, és új papírra próbálod lerajzolni.
 - Nem vagyok egy gyerek, ilyet nem csinálok. Ez béna, mutasd meg hogyan kell - teszi karba a kezeit.
- Huh.. - sóhajtom - Csak próbáld meg.
- Okés.. - mormogja, majd kicsit közelebb helyezkedik és előre hajolva kezdi el elemezni az ajkaimat. Pár másodperc múlva az egész arca szinte olyan vörös árnyalatot vesz fel, mint a haja, és a papír felé fordítja a pillantását, kapkodva kezd el rajzolni. Kezemet az övére helyezem, amire még jobban lehajtja a fejét.
- Lassan csináld, ne kapkod el - fogok rá szorosabban és vezetni kezdem a mancsait - Ne nyomd rá ennyire ott a ceruzát, hiszen valahol árnyékolni is kell - suttogom lágyan. Az ujjai megremegnek.
- Ya-yah! ne mond így - dadogja vérvörösen.
- Bocs' - emelem le róla a végtagom - Add ide a ceruzát, megmutatom hogyan kell másolni, csak nézz rám.
- De, de, de...!
- Nézz rám - határozottan ejtem ki a szavakat, és lassan felém fordítja a fejét. én pedig alaposan megnézem az ajkait, amit papírra vetek, amit végignéz. 
- Woa... ez nem ér - csücsörít.
- Megpróbálod újra? - mosolygok rá.
- Igen - viszonozza a gesztust.

Órákat töltöttünk a rajzolással, segítettem neki még pár dologban, de végül is megtanult szebb ajkakat rajzolni, mint amit ő produkált. Élveztem, és legalább egyáltalán nem gondoltam a tárgyalásra, ami már itt van a nyakamon.
- Köszönöm! Bár még mindig nem olyan jó, mint a tied, de.. sokat fejlődtem - mosolyogj, magához emelve a papírtömeget, ami tele van rajzokkal.
- Holnap még mutathatok pár dolgot, hogyan fejlődj, ez nem volt minden.
- Benne vagyok... ugh, jól elment az idő, elültem a seggem - áll fel, kinyújtóztatva a végtagjait. - Szeretnél még valamit csinálni? - pillant rám.
- Randira hívsz?
- Hmpf - kuncog - Nem hívok randira hetero férfiakat... Azon gondolkodom, hogy miért lettél ilyen nyitott felém.
- JongHyun miatt.
- Eh? - dönti oldalra a fejét.
- Tudod... nem gondoltam volna, hogy biszexuális, bár néha furcsán viselkedett, de akkor sem néztem volna ki belőle.. az elítélésem miatt pedig nem is mondta el nekem, eltitkolta, amit valahol megértek, de fájt is. Aztán jöttél te és sokkal felszabadultabb lett és én is úgy akartam vele beszélni, ahogyan te, éreztem a különbséget, laza, határok nélkül. Örültem mikor nyitottabb lett felém, ami... azt hiszem felnyitotta a szemem.
- Értem.. nos, én este visszamegyek a bárba táncolni, jössz velem? Bár az elején nem igazán tudok veled foglalkozni, de mind a kettőnkre rá fér egy alkoholos este, Kibumot inkább nem hívom, még mindig remegnek a karjai.
- Tehát nézzelek, miközben sztriptízelsz?
- Nem mondtam, hogy nézned kell, perverz! - nyújtja ki a nyelvét - Tehát jössz?
- Ki nem hagynám - vigyorodom el.
- Király! - tapsol boldogon.

BaekHyun POV

Amikor vörösre festették a hajam kicsit újnak, felszabadultabbnak éreztem magam.
Utána még Kibumékkal lógtam, észre sem vettem, hogy milyen késő van már, nekem pedig JongInnál kéne lennem, tehát gyorsan összepakoltam és nagy sóhajjal léptem ki abból a házból.. örökre.
JongInhoz érve ő elég szarul festett, elmondta, hogy órák óta várt már rám, de ami ennél is meglepőbb volt számomra, hogy beengedett az ágyába, sőt! Velem aludt.. bár rémálmok gyötörtek, ő mindig megvigasztalt.
Ma az ajkak rajzolásával állandóan zavarba ejtett... furcsa volt tőle, de valahol tetszett.

És most, hogy este van, megyünk inni. Mondjuk picit reménykedem, hogy megfog bámulni, mikor táncolok majd. Nem is értem magam.. asih! Hülye naiv szívem, ne dobogj így! Még csak most szakítottál ChanYeollal, és nehogy már egy heteroszexuálisba ess bele, megértetted, szív?!

A tükör elé állva igazgatom a vörösen virító tincseimet, de valahol mindig eláll, és kezdek nyugtalan lenni. JongIn megjelenik mögöttem, és elé állva túr bele a hajamba majd rendezgetni kezdi. Az én szemeim eközben teljesen máshol járnak, végignézek rajta, de az ingén megakadt a tekintetem.. Olyan feszesen áll rajta, hogy teljesen kirajzolja az izmait. Jesszus, nem bámulhatom csak így! Hogy a sav marná ki ilyenkor a szememet.
Nem tudom hogy észrevette-e, hogy bámulom, de nagyon valószínű, mert elégedetten vigyorog.. szerencsétlen vagyok, ennyi.
- Így jó lesz? - lép mellém, én pedig bólintok - És én jó leszek? Talán az ing kicsit sok.
- Nem, nem! Nagyon.. - halkulok el kínosan. Francba, túl gyorsan ellenkezdtem - Mármint... jól nézel ki te is - bólogatok ismét, nyomorék mosollyal az arcomon.
- Remek, indulhatunk?
- Ühm.

~°~°~°~°~°~

Bár még csak este kilenc van, a hely tele van. Nem igazán vagyok meglepődve, mert megvolt hirdetve, hogy visszajövök, de őszintén most semmi kedvem vetkőzni.. mondjuk eddig soha sem dobáltam le magamról annyi ruhát, gyakran csak a pólóm került le rólam, a nadrágjaim túl szűkek arra, hogy "letépjem" magamról, és amúgy is szexi vagyok én ruhában is, senkinek semmi panasza nem lehet.
- Oké, akkor én... mindjárt visszajövök, nyugodtan kezd nélkülem inni, oké? - veregetem vállba.
- Siess ám.
- Megpróbálok - kacsintok, majd az embereken átpasszírozva magam lépek be a főnök irodájába.
- Á, BaekHyun! Örülök, hogy visszajöttél, a vendégeim már hiányoltak.
- Akkor most biztos boldogok - vigyorgom
- Az már tuti, és most menj, bűvöld el őket.

Ahogyan kiállok a színpadra az agyam kiürül, semmi sem figyelek, csak a zene ritmusára, kikapcsolok, miközben táncolok, és most tudom, hogy inkább az érzéseimet fogom átadni a közönségnek és nem a szexuális feszültségem, ami eltörpül a mély sebeim mellet. Meghallom a zene lágy ütemét, először csak a csípőmet mozdítom meg, a morajok elhalkulnak, így még nyugodtabb leszek. A zene kicsit ütemesebbre vált, de megmarad a gyengédsége, szinte érzem, ahogyan hívogat, parancsol a lábaimnak, a kezeimnek, az egész testemnek, hogy a ritmusra mozogjon.
Megesik, hogy végigsimítok magamon, de nem fogok vetkőzni.. ma biztos nem. A zene hirtelen megy át más hangulatba, erőszakosabb, így a végtagjaim sem fogják vissza magukat, kiadják magukból az összes fájdalmat. Mindenemet beleadom, a dallam lassul, majd megáll, ekkor pillantom meg JongInt, aki megbűvölve néz engem, bár nem csak ő, de én csak rá figyelek. A szám hatalmas csattanással ismét elindul, drámain, pont ahogyan kell. Észre sem veszem, de a sok érzelemtől, amit ez a zene okozz, könnyekre fakasztott.. Szomorú vagyok, boldog vagyok..
És... vége.

A tömeg hangosan tapsolni kezd, ami megdobogtatja az amúgy is hevesen verdeső szívemet, próbálok nem lihegni, de alig tudom magam visszafogni. Pár perc múlva a taps elhalkul én pedig lesétálok a színpadról, páran hozzám szólnak, kérdezgetnek vagy elismernek, de valahogy csak eljutok JongInhoz.
- Láttam ám, hogy nézed - lihegem, leülve egy székre a pultoshoz fordulva kérek egy vizet, majd később alkoholizálok.
- Igen, de amit ott csinálták, az nem sztriptíz volt.
- Nem igazán...  - ingatom a fejem, gyorsan kortyolgatva a hűs folyadékot, ami lassacskán lehűti a testem.
- Sosem láttam még ekkora beleéléssel táncolni valakit, ragyogtál! - csillognak a szemei.
- Átmész fangirlbe? - nevetek fel, de amint elfintorodik a nevetésem mosollyá szelídül - Nos, nekem most már a tánc a mindenem, és hozzá kell tennem, hogy nagyon jól levezeti az érzéseket.
- Régen, kamaszkoromban jártam egy stúdióba táncolni, őszintén, imádtam, de mielőtt jobb lehettem volna a szüleim, főleg apám eltiltott. Azt mondta, ez csal elkorcsosít, többet kéne tanulnom, hogy megfelelő utódja legyek a fránya cégének, persze lázadoztam, nem ért semmit a fenyegetésük, nem tanultam sokkal többet, bár nem mentem többet a stúdióba.
- Woah! Na, ezt meg én nem néztem volna ki belőled.. Ahogy vonaglasz a tükör előtt, mint egy idióta.
- YAH! Ne szemtelenkedj, még mindig a Hyungod vagyok, kölyök!
- Úgy beszélsz néha, mint JongHyun.. egyébként is vicceltem, de megnézném ahogyan táncolsz, Hyung!
- Öreg vagyok én már az ilyenhez - csóválja meg a fejét.
- Öreg a faszom, csak harminchat vagy, ne idegesíts.
- Most miért? Hozzád képest én..
- Csitt! - rakom az ujjam a szája elé - Inkább csak... igyunk.
- Jó ötlet - bólint.

~°~°~°~°~°~

Oké.. csak egy picit spiccesnek érzem magam, de még tudok rendesen beszélni, néha beleakadok, a gondolkodás egy kicsit nehezebben megy, ahogy JongInnak is - gondolom -, mert nincs kedvünk leinni magunkat a sárga földig, nem lenne szerencsés.
- Na, most már van kedved táncolni? - kérdezem akadás nélkül.
- Nem, nincs - nyúl a feleséért.
- Naaa! - nyavalygok, megrázva a karját, így nem éri el a piát.
- Aish, Baek, túl makacs vagy.
- Kérlek - pislogok rá nagy szemekkel.
- Utállak, ügye tudod? - nyomja meg az orrom - Maga vagy az ördög. A tánc után pedig hagysz vedelni, világos, kölyök?
- Ja, ja.. Menjünk! - húzom magammal be a tömegbe, és elkezdem hallgatni a zenét, minden zavaró hangoskodó tényezőt kizárni... Igen, már hallom is, valami nagyon pörgős megy. Amint ráérzek a ritmusra a testem automatikusan mozdul meg, közben fél szemmel JongInra nézek, aki egy helyben állva engem bámul. Felsóhajtok, és a két karját megfogva próbálom mozgásra bírni, van egy kis ellenkezés a mozdulataiban, de nem engedem el, sőt, közelebb húzom magamhoz, csaknem egymáshoz simulunk, ám engem ez nem zavar, talán őt, de pár másodperc múlva az ő izmai is ellazulnak és hagyja, hogy a dallam ritmusa őr is körbeölelje.. és mozogni kezd. Elengedem, de nem lépek messzebb, követem a visszafogott lépéseit, majd én ösztönzöm többre, végül teljesen megadja magát a zenének.
Jól táncol.. Jesszus, azt hiszem túlságosan is jól! Komolyan, mindent leszarva vetném magam alá, bár elég fura lenne.
Bassza meg, mindjárt bemerevedek! Még... Hh.. még hogy öreg ehhez! És nem is egy nő, férfi figyel fel ránk, rá.. A zene véget ér, így hátat fordítva JongInnak rohanok ki az épületből, hogy szívjak egy kis friss levegőt.
 - Valami baj van? - teszi a vállamra a kezét JongIn.
- Nem, nincs, csak.. bent már rossz volt a levegő.
- Hazaszeretnél menni? Késő van már.
- Még maradjunk... ha akarsz..
- Azt kérdeztem, hogy te mit szeretnél.
- Én.. igen, elakarok menni.. - hajtom le a fejem.
- Baek, még egyszer megkérdezem, van valami baj? - emeli fel, a tekintetemért kutatva. Nem, egyáltalán nincs semmi bajom, csak a pasim akit szerettem, börtönbe került, mert rájöttem, hogy mekkora egy szemét bunkó, és most minden bánatom ellenére, minden sebem ellenére, ami a szívemet gyötri, beakarok feküdni alád.. kicsit sincs bajom! - Baek... - kezdi, de én megrázom a fejem és ajkaira tapadok, közben a könnyeim kifolynak. JongIn ellök magától. - Ez még is mi volt?!

Folyt.Köv

-----------------------------

Nya, hellosztok

Baek már felizgult egy kis tánctól, ennyi..

De kuss, ő megteheti XD És ha nem lenne elég lesmárolta JongInt.. juj, mi lesz a következő részben?

Jó, én is kussolok, én tudom :D

Ennyi lettem volna mára, sziasztok :P

Hwaiting!