Marked 2. Infection
13.Rész
A válaszom; nem
A két férfi komoly arccal bámulta egymást. Az idősebb Ómegán még mindig látszott mennyire megviselte az abortálás. Gyönyörű arca most beesett, sápadt volt. Szemei alatt pedig csúnya karikák helyezkedtek el. A haja elhanyagoltan nézett ki, főleg, hogy egyre jobban nőt le, ezzel megmutatva eredeti szőke hajszínét.
– Aludnod kéne, Mark – mondta aggódva Kibum.
– Nem tudok – rázta meg a fejét. – A rémálmaim mindig felriasztanak... már a szemeimet se merem behunyni – sóhajtott gondterhelten. – Amúgy sincs időm pihenésre.. olyan sok dolgom van még. S mos azzal is foglalkoznom kell, hogy te már nem vagy a Tuan cég modellje. Már egy hónapa nem láttak téged magazinokban vagy plakátokon szóval az emberek pletykálni kezdtek.. Lefotóztak miközben Baekékkal és JongHyunnal voltatok a plázában.. Tudom, hogy örülsz, hogy megszabadultál a modellkedéstől, de most a legveszélyesebb csak úgy kint járkálnod. Észre se veszed ám próbálnak belevájkálni az életedbe és tökre tenni, ami nem lenne jó, főleg AeChannak nem.. Húzódj meg míg el nem simítom a dolgokat, jobb ha a következő vezetőnek nem adom át ezt a problémát.
– Sajnálom, hogy plusz bajt hoztam a fejedre.
– Semmi baj, Kibum... addig se.. gondolok arra – rázta ki a hideg. – Inkább beszéljünk másról, mostanában állandóan csak a munka a téma köztünk.. Szóval?
– Huh, hát... – elhúzta a száját. Ismerte Markot. Pontosan tudta, hogy mennyire tartja magát ahhoz, hogy ha egy ómega meg van jelölve, akkor hűségesnek kell lennie az alfájához bármi is történik.. Ó pedig most meg mit csinál? Egy másik férfival enyeleg.. Nem lenne jó ötlet neki elmondani. – Mmh, minden rendben.
– Hogy bírod ChanYeol nélkül?
– Elég jól.. Baekék amúgy is ott vannak nekem.
– És Ae?
– Azt hiszem.. beletörődött.. A szíve megsérült, minden játékát amit apjától bedobálta egy szekrénybe és azt mondta nekem, hogy nem akarja őket többet látni. Őszintén annyira megbántódott, már nem tudok mit tenni hogy jobb legyen neki.. Imádta őt – sóhajtotta.
– És ha Yeol visszajön?
– Kötve hiszem – legyintett. – Nem is érdekel. S ha visszajönne jól pofon vágnám.. utána tisztáznám vele, nem élhet velünk. Aeval pedig csak két hetente találkozhata.. még az is túl sok lenne. Nem érdemel minket – puffogott.
– Még is úgy hangzik hiányzik neked.
– Meg a francokat! Csak is a mérge tart attól vissza, hogy ne repüljek el Los Angelesig és verjem agyon.. – tette karba a kezét.
– ... Olyan furcsa vagy.
– Miért?
– Mert egy ómega. – Na tessék... már megint ez az "ómegák" cuccos.. – Nem mondana ilyet..
– Én más vagyok – vonta meg a vállát.
– Csak tudnám miért – billentette oldalra a fejét.
Még beszélgettek pár órát, utána Kibum tovább állt. Út közben elgondolkodott.. Őt is érdekelte, hogy miért ilyen más.. miért tudott - bár fájdalmasan - csókolózni JongHynnal? Talán.. Ő valami keverék lenne? Van benne.. mondjuk Béta DNS is? Ugh, nem, ez hülyén hangzott.. S a világ olyan nagy! Lehetetlen hogy ő az egyetlen, igaz?
A másik pedig JongHyun.. Az a férfi olyan csodálatos s a csók után, rendesen randira kérte.. Semmi olyan, hogy "Van-e kedved elmenni..?" Szó szerint randira kérte. Majdnem kiugrott a bőréből! Olyan boldognak érezte magát.. Alig várta a hétvégét!
Megérintette az ajkait és elvigyorodott... Istenem, olyan régen volt ilyen vidám! Persze.. ChanYeollal is boldog volt, de más értelemben.. Az Alfája nem arról híres, hogy édeskedjen, elég ritkán mentek el valahova együtt.. Általában csak otthon voltak.. de most, hogy JongHyunnal van.. sokkal több dolgot tud csinálni, olyanokat amiket mindig is kiakart próbálni.
*
BaekHyun az ágyon ült. Kezében tartotta azt a bizonyos képet.. Mindig nézegetni szokta, emlékeztetve ezzel őt, hogy soha a büdös picsába nem lehet terhes.. s ha egyszer az is volt, elvesztette.
A másik kezében JaeBum telefonját szorongatta és olvasta rajta az üzeneteket amiket váltott egy személlyel... Igazán meglepődött azon hogy miket írogattak egymásnak. Még se fog szólni egy szót se. Még csak az kéne!
Felsóhajtott, lerakott mindent s felállva elkezdett bepakolni a bőröndjébe. JaeBummal elutaznak egy hétre, megünnepelni, hogy betöltötték a hét évet. Soha nem gondolta volna, hogy ilyen sokáig kitartanak egymás mellett. Még emlékezett az első hatalmas veszekedésükre mikor tényleg olyan helyzetbe került, hogy azt hitte ennyi, elveszítette. Még se így történt.. A kapcsolatuk megmaradt. S ez az év egy katasztrófa volt számukra, tisztában volt azzal JaeBum mennyire szeretett volna gyereket.. Családot alkotni vele, ő is ezt akarta! El se tudná mondani mennyire! Ám nem képes teherbe esni Jae még is mellette maradt.. Nem lehetne ennél szerencsésebb.
Mikor mindent berakott a bőröndbe felállt és kilépdelt a házból, ahol párja éppen pakolt az autóba.
– Kész vagy? – nézett rá mosolyogva.
– Ühüm – bólintott, viszonozva a gesztust.
– Akkor induljunk – nyomott egy puszit Baek ajkaira.
Még összeszedték a maradék szükséges dolgokat majd elindultak. Az út három óráig tartott, néha megálltak, de elég jól bírták. Mikor megérkeztek elégedetten nézték a faházat.
Gyorsan be is rendezkedtek, a cuccaik már mindenhol ott voltak.
– Jót fog tenni ez az egy hét – ölelte át JaeBum Baek apró termetét.
– Abban biztos vagyok. És fura is, nem hallgathatom Kibum hülyeségeit.
– Szerintem ő éppen két kezét össze teszi amiért eljöttünk Szöulból.
– Ezt meg hogy értsem?
– Sehogy – nevetett.
*
A hét végéhez közeledtek, amiért elszomorodtak. Nagyon jól érezték magukat, végre kitudták magukat rendesen pihenni, elvonták magukat a világtól és csak élvezték az együtt töltött romantikus napjaikat.
Este BaekHyun a csillagos sötét eget nézte, elgondolkodva. Két kar zökkentette ki, mikor hátulról átölelte.
– Minden rendben?
– Azt hiszem igen – bólogatott, megfordult s belesimult a párja karjaiba. – Nagyon jól esett ez a hét.
– Igen – értett egyet. – Tudod.. mikor sokszor Kibummal lógtál, volt időm agyalni valami komoly dolgon – tolta el magától Baekot, hogy a szemébe tudjon nézni. – Betöltöttük a hetedik évünket, olyan fiatalon jöttünk össze, azt hittem a mi kapcsolatunk csak futó lesz. Hisz emlékszel mennyit veszekedtünk az elején. Egyszer majdnem szakítottunk, szóval tényleg, soha nem gondotlam volna, hogy idáig eljutunk. De nem bántam meg. Egyetlen egy pillanatot se. Nem tudnám neked elmondani mennyire szeretlek. Az arcodat, a testedet, az összes tulajdonságodat. Utálom mikor szomorú vagy, egyszerűen nem bírom ki, s ne haragudj amiért nem mindig tudlak felvidítani. Be vagyok neked vésődve, teljesen hozzád vagyok kötve, még is mindent megszeretnék tenni azért, hogy még jobban hozzád tartozzak és te hozzám. – BaekHyun szeme elkerekedett, mikor Alfája térdre ereszkedett és egy királykék selyemdobozkát húzott elő – Szeretném, ha elfogadnád ezt a gyűrűt, s értelmed adnál neki a viselésével – fújta ki a levegőt. – Szóval.. hozzám jönnél?
A vörös hajú pár másodpercig csak pislogott, majd komoly arccal megszólalt. – A válaszom.. Nem – rázta meg a fejét, elfordulva.
– Várj... mi? – állt fel rögtön, megfogva a Béta vállát. – Ez most komoly? De hát... miért?!
– JaeBum nekünk.. erre nincs szükségünk.. ez olyan hülyeség.. Már össze vagyunk kötve, mire jó egy nyomorék gyűrű meg házasság? Technikailag mi már házastársak vagyunk.. – kivette a zöld szemű kezéből a dobozt.
– Ezt.. nem hiszem el – motyogta magának és lassú léptekkel visszasétált a szobába.
BaekHyun hallotta, hogy kinyitja a szekrényt és elkezdett elpakolni.
– Hé, most mit csinálsz? – értetlenkedett.
– Haza megyek – mondta halkan, szomorúsággal a hangjában.
– JaeBum – mosolyodott el, de a férfi tovább pakolt. – JaeJae! – nevetett fel, mellkasára téve a kezét.
– Most min nevetsz?
– Ó, te Paboya! – sétált mellé. – Elhitted ezt az egészet? Persze hogy hozzád megyek! – kuncogta boldogan, megfogva az arcát amit már a könnyek áztatták.
– Babe... hogy lehetsz ilyen bunkó?
– Sajnálom – nyomott egy csókot az ajkaira. – Szeretlek.
– Én utállak, ad vissza a gyűrűt, meg se érdemled.
– Naa! – tette kezét a magasabb nyakába. – Ne haragudj rám – pislogott ártatlanul.
– Hogy tehetted ezt? A frászt hoztad rám – biggyesztette le az alsó ajkát, megtörölve a szemeit.
– Aljas vagyok – vigyorgott.
– Ebben egyet értünk.
JaeBum kinyitotta a kis dobozkát, Baeknek pedig elállt a lélegzete.. A gyűrűnek matt fekete színe volt, a szélén arany csíkkal. Olyan csodálatosan nézett ki! S mikor felhúzta az ujjára.. nem tehetett róla, elsírta magát boldogan nevetve.

Aztán pedig zokogott, mikor meglátta, hogy Alfája romantikus vacsorát készített.. Biztos volt abban, hogy ez volt számára a legemlékezetesebb hét!
